Szabó Lőrincz: Shakespeare szonettjeiből+
Szabó Lőrincz: Shakespeare szonettjeiből+
* Shakespeare szonettjeinek új fordítása, mint a „Nagy Írók – Nagy Írások” sorozat egy kötete, húsvét előtt jelenik meg a Genius kiadásában.
„Azon okok közül, amelyek miatt Shakespeare szonettjeit nálunk még kevéssé méltányolták – igen magas vers-értés követelményétől eltekintve – a legfontosabb belső ok az, hogy megszokásunk minden költői művet túlságosan romantikusnak lát, e tizennégy sorosak pedig – habár legfelsőbb költészet – túlságosan nem-romantikusak. A külső ok a tárgyra vonatkozik. Itt évszázadokon át hasztalan vitatkoztak kiadók és magyarázók, hogy mi játék és mi érzés, ki a szőke ifjú és ki az utolsó szakasz fekete hölgye: itt találgattak, ferdítgettek és tévelyegtek, míg csak tökéletesen el nem veszett számukra a lélek hangja. Nemcsak az élet továbbplántálásának sorozatában (I–XVII.), ahol a szellem tényleg jobban el van rejtve, nem! –: a tompább agyak mindenütt feladványként kidolgozott stílusgyakorlatokat fedeztek fel, az alacsonyabbak pedig egész különös undort: de alig egy ismerte fel a tartalmat: a szépség imádatát és a megörökítés izzó erejét. Napjainkban költők és emberek nyíltan kimondották: a szonettsorozat középpontjában minden helyzetben és fokozatban a költőnek barátja iránti szenvedélyes odaadása áll. Ezt kell szem előtt tartani ott is, ahol nem értjük meg, és egyaránt balgaság akár kifogásokkal, akár mentegetésekkel beszennyezni azt, amit a földiek egyik legnagyobbja jónak talált. Különösen elanyagiasodott és elagyszerűsödött koroknak nincs joguk e tekintetben szót emelni, mert még csak sejteni se képesek semmit a nemek feletti szerelem világteremtő erejéből.”
Stefan George
Stefan George
I.
III.
VIII.
XII.
XX.
XXII.
XXVII.
XXX.
XXXIII.
XXXV.
LX.
LXII.
LXIV.
LXVI.
LXVIII.
LXXIII.
LXXV.
LXXXVII.
XCV.
XCVII.
CIV.
CX.
CXIX.
CXXVI.
CXXVIII.
CXXIX.
CXXXI.
CXXXII.
CXXXV.
CXXXVI.
CXXXVIII.
CLIV.
