CXXXV.
CXXXV.
VILLI a vágy, kis tündér, kis lidérc,
villi a lélek, villi a remény is.
Több, mint elég, - igaz, de mért itélsz
halálra: villik közé vágyom én is!
Szíved villikkel áldott, - s villogó
vágyak közül kizárod e z t a villit?
Jóságosan fogadsz mást, - s csillogó
napod az én villimre sohse nyílik?
A tenger - csupa víz - beveszi drága
kincseihez a harmatot s esőt:
tégy így Te is velem, villik világa,
hadd légy villikkel még jobban beszőtt.
A vágyakat így eldobni nem illik:
vedd mindet egynek s öleld benne Willyt!
villi a lélek, villi a remény is.
Több, mint elég, - igaz, de mért itélsz
halálra: villik közé vágyom én is!
Szíved villikkel áldott, - s villogó
vágyak közül kizárod e z t a villit?
Jóságosan fogadsz mást, - s csillogó
napod az én villimre sohse nyílik?
A tenger - csupa víz - beveszi drága
kincseihez a harmatot s esőt:
tégy így Te is velem, villik világa,
hadd légy villikkel még jobban beszőtt.
A vágyakat így eldobni nem illik:
vedd mindet egynek s öleld benne Willyt!
