XCV.
XCV.
MERT a Tiéd: szép még a szégyen is,
mely - mint rózsán a pók - bimbós neved
szűz gyönyörén csak új és csalfa dísz!
A bűnt is mily fénybe öltözteted!
A kandi hír, mely álnokul kisér,
trágár nyelvek tömjéne útadon,
balzsam a gáncs: az is téged dicsér:
nevedtől szentség lesz a rágalom.
Óh mily csodás, élő templomra lelt
a bűn, hogy Benned boldogan lakik
hol minden foltot szépség fátyla rejt
s amit szem lát, gyönyörrel elvakít!
Ügyelj, - Szívem! - diadalod veszély is:
ha félrevág, csorbul a lángacél is!
mely - mint rózsán a pók - bimbós neved
szűz gyönyörén csak új és csalfa dísz!
A bűnt is mily fénybe öltözteted!
A kandi hír, mely álnokul kisér,
trágár nyelvek tömjéne útadon,
balzsam a gáncs: az is téged dicsér:
nevedtől szentség lesz a rágalom.
Óh mily csodás, élő templomra lelt
a bűn, hogy Benned boldogan lakik
hol minden foltot szépség fátyla rejt
s amit szem lát, gyönyörrel elvakít!
Ügyelj, - Szívem! - diadalod veszély is:
ha félrevág, csorbul a lángacél is!
