CXXIX.
CXXIX.
HÁNYSZOR, - Zeném! - zenét ha játszva édes
ujjaiddal a boldog fán suhansz el
s fülem igézve fölzendíti ékes
dallamba rezgő húrjait a hangszer:
hányszor irígylem billentyűit, ujjad
csókolni gyorsan amint fölszökellnek,
mig csókra értt ajkam némán pirulhat
a holt fa bátor büszkesége mellett!
Óh szívesen cserélnél alkatot
a táncos faragványokkal, miket
kezed puha gyönyöre ér, halott
fát üdvözítve élő ajk helyett!
Ha a szerszám is kér és kap jutalmat:
nyújtsd csókra néki ujjad, - s nékem ajkad!
ujjaiddal a boldog fán suhansz el
s fülem igézve fölzendíti ékes
dallamba rezgő húrjait a hangszer:
hányszor irígylem billentyűit, ujjad
csókolni gyorsan amint fölszökellnek,
mig csókra értt ajkam némán pirulhat
a holt fa bátor büszkesége mellett!
Óh szívesen cserélnél alkatot
a táncos faragványokkal, miket
kezed puha gyönyöre ér, halott
fát üdvözítve élő ajk helyett!
Ha a szerszám is kér és kap jutalmat:
nyújtsd csókra néki ujjad, - s nékem ajkad!
