SZABOLCS VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE. Irta dr. Jósa András, revid. Nagy Géza
369SZABOLCS VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE.
Irta dr. Jósa András, revid. Nagy Géza
Irta dr. Jósa András, revid. Nagy Géza
A politikai tekintetből ma már szűkre határolt vármegye régészeti szempontból egységet nem alkot, és csakis a Nyír tekinthető ilyennek, mely hullámos, mintegy 4725 kilométernyi homok-terület, meylet e sorok írója zátonyképződésnek tart, és a mely a Tisza, Szamos, Kraszna, Ér és Berettyó kanyargása között, a vulkanikus kiemelkedés felett képződött örvényben rakódott le azon időben, mikor a magyar síkságot borító édesvízű tenger a Vaskapun át magát rengeteg idő alatt a Fekete-tengerbe átvájta, és a mely Nyírnek legmagasabb pontja, a Tiszának tokaji 0 pontja felett mintegy 90 méternyire emelkedik ki, és a melyből 3349 Szabolcs, 806 Hajdu, 380 Bihar, 290 kilométer pedig Szatmár vármegyék területén fekszik.
E hullámos homokterületnek különböző magasságban fekvő katlanaiban több százra menő, egy vékástól ezer holdig terjedő, még e sorok írójának emlékezete szerint is halakban bővelkedő tavak képződtek, melyeket csak az előző évtizedben befejezett Nyírviz-szabályozás száritott ki.
Kétséget nem szenved, hogy ez, a környező síkságból legelőbb kiemelkedő, halakban, vadakban bővelkedő és fakampókkal is könnyen művelhető sziget-terület a kezdetleges eszközökkel rendelkező ősnépeknek megélhetését leginkább biztosíthatta.
E feltevésnek kifolyása volt az, hogy báró Vécsey József, volt szabolcsi főispánnal többen vállvetve, mintegy 30 év előtt ősmultunk okmányait kutatni kezdettük; a minek eredménye a szabolcs vármegyei múzeum lett, a melynek tárgyai nem elegendők ugyan az őstörténet megírásához, de mégis mécsesül szolgálnak a koromsötét multnak bevilágítására.
A fejlődés, bizonyára úgy mint másutt, nálunk is a kő-, réz-, bronz- és vas-korszakon át jutott a mai villamos korszakig; de arra, hogy Szabolcsban mikor kezdődött a legősibb korszak, és mennyi idő telt abba, hogy egyik korszak a következőbe átcsapjon, csak sejtelmes adatok vannak.
E korszakok földgömbünkön sem tér-, sem időbelileg nem fedik egymást. Hiszen Uj-Guineában ma is kőkorszakban élnek, míg mi a gőz, a villamosság és a Krupp-ágyu korszakát éljük.
Nem illetheti nyári sovinizmus vádja e sorok íróját, ha azt állítja, hogy a mai Magyarország területén a Nyír adta meg az ősembereknek a legkedvezőbb élet-feltételeket.
370Hogy mikor települt itt meg az első ember, az ugyan nem tudható, de nem lehetetlen az, hogy itt emberek őselefánttal, rinoczeroszszal stb. együtt lakhattak, mert hiszen Belgiumban és másutt döntő bizonyítékait találták annak, hogy ősállatokkal egy időben emberek is lakták földünket.
A Nyír, mint lakott hely az őskorban.
A Nyír, mint kőkori eszközök gyártó helye.
A vármegye őslakói.
A bronzkorszak.
Rézkorszak.
A bronzkor tárgyai és lelőhelyei és e kor népe.
Szórványos leletek.
Csoportos leletek.
Vaskorszak.
La Tčne-korszak.
Sírok és urnatemetők.
Az őskor népei.
Honfoglalás kora.
Honfoglaláskori sírok.
A Garahalom.
Őshalmok.
A gyulaji kunhalmok.
A Nagy-Korhány halom.
A t.-eszlári Poty-halom.
A Bashalom.
A császárszállási hármas halom.
A gávai Kató-halom.
Ősedény-ipar.
A szabolcsi földvár.
A tisza-dobi földvár.
A besztereczi földvár.
A tuzséri földvár.
A demecseri földvár.
Az ercsi vár.
Várhegy.
