HELYNEVEK (Hajdú Mihály)
HELYNEVEK
(Hajdú Mihály)
(Hajdú Mihály)
A helyneveket nagyon sokszor földrajzi neveknek hívja a szakirodalom, s közéjük sorolja a világrészek, természetes vagy mesterséges vízállások és vízfolyások, térszínformák (hegyek, dombok, völgyek), művelt vagy műveletlen területek, települések, épületek vagy épületcsoportok, város-, és falurészek, utak, utcák, terek, közök, épületek (templomok, múzeumok) és műtárgyak (hidak, emlékművek, keresztek, kutak) stb. neveit.
A legkezdetlegesebb közösségekben is szükség van a környék pontos ismeretére, a névvel ellátható objektumok, tájékozódási pontok megnevezésére. A távoli múltban ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy a folyót, patakot Víz vagy Ér, a föld emelkedését Hegy vagy Domb névvel jelölték. Amennyiben több is volt valamely hasonló dologból, akkor nagyságuk szerint: Kis-ér, Nagyér; elhelyezkedésük alapján: Fölső-halom, Közép-halom, Alsó-halom; tulajdonságukról: Fehér-tó, Sós-tó; alakjukról: Medve-tó, Szamár-hegy stb. megkülönböztető névelemet adtak. Így alakultak ki a helynevek szinte áttekinthetetlen alaktani és jelentéstani rendszerei, amelyek mindig jellemzőek a korra, amelyben keletkeztek, a névadókra, a névhasználókra, tehát bizonyos népcsoportokra, tájakra és nem utolsó sorban az elnevezett objektumokra. Elsősorban ez utóbbiak alapján szoktuk számbavenni a helyneveket.
Csillagnevek
Természeti földrajzi nevek
Kölcsönzött magyar nevek
Magyar névadások
Barlangnevek
Emberi létesítmények helynevei
Településnevek
Helységnevek személynevekből
Helységnevek lakosaikról
Kereszténység és helységnévadás
Helységnevek tulajdonosaik nevéből
Belterületi helynevek
Utcanevek
Újabbkori utcanevek
Külterületi helynevek
Épület- és építménynevek
