Emberi létesítmények helynevei
Emberi létesítmények helynevei
A természetes képződmények, objektumok mellett igen sok az olyan földrajzi alakulat, amely az emberek konkrét vagy elvont tevékenységének az eredménye. Az utóbbiakhoz tartoznak az országok, közigazgatási egységek: grófságok, megyék, járások, amelyek legtöbbször mesterségesek, s csak nagyon ritkán esnek pontosan egybe valamely földrajzi alakulattal. Ezek legtisztább példái a szigetországok: Ausztrália, Izland, Madagaszkár stb. A birodalmak, országok elnevezései részben idegenből, főleg latinból való átvételek vagy újabbkori latinosítások a magyarban: Argentína, Belgium, Brazília, Dánia, India, Szlovénia stb. Néha más nyelvből is vehettünk át egy-egy országnevet. Szlávból: Ukrajna ’a határnál’; portugálból: Kamerun ’garnélarákok [által lakott folyó]’: arabból: Szudán ’feketék országa’, Zanzibar ’négerföld’; bantuból: Zambia [Zambezi ’nagy folyó’ nevéből]; szuahéliből: Uganda ’Ganda ország’, kikujuból: Kenya [Kere Nyaga ’a ragyogás hegye’ nevéből] – az utóbbiak természetesen angol vagy német közvetítéssel nemzetközi nevekké váltak. Az újabban alakult afrikai országok saját elnevezéseit kezdjük inkább használni a régebbi angol vagy részben magyarra fordított nevek helyett: Rhodesia→Zimbabwe (bantu ’kőházak’), Becsuanaföld→Botswana, Kongó→Zaire, Bászútóföld→Lesotho, Nyaszaföld→Malawi, Aranypart→Ghána stb. Előfordul, hogy mind a régi, mind az új név használatos egy darabig, majd az egyik fokozatosan kiszorítja a másikat: Gürcsisztán (perzsa)>Georgia (görög)>Grúzia (orosz); Fehéroroszország>Belorusszia; Németalföld>Hollandia stb.
Az országnevek nagyobb része a népnév + ország összetételéből keletkezett: Csehország, Finnország, Franciaország, Németország stb. Az így alkotott nevet is sokszor fölváltotta a nemzetközileg ismertebb névforma: Angolország→Anglia, Örményország→ Arménia stb.
Magyarország neve egy-két szomszédos nyelv kivételével az onogur ’tíz nyíl, tíz törzs’ török népnévből alakult, s szláv→görög→latin→német és angol közvetítéssel jutott el a világ minden nyelvébe: Hungaria, Ungarn, Hungary, Hongrie stb.
A mai nagyobb közigazgatási egységek, a megyék elnevezése az államalapításra, Szent István király várispánságainak kialakításaira vezethető vissza. A királyi várak fennhatóságainak kiterjedését a szláv megye ’határ’ szóval jelölték. Így alakultak a többnyire földhányással körülvett építményekben lakó ispánok által irányított királyi birtokok nevei: Borsodvár megye ’Borsod várának határa’, Somogyvár megye ’Somogyvár határa’, később szóhatártévesztéssel lett Borsod vármegye, Somogy vármegye; a várak eltűnése, új várak építése, a közigazgatás központjának áthelyezése után: Borsod megye, Somogy megye stb. A járások egy-két kivétellel (Völgységi járás) székhelyeikről kapták neveiket (ezért régebben nem is írták ezeket nagybetűkkel kezdve): Budai járás, Cecei járás, Orosházi járás stb.
