Helységnevek lakosaikról

Teljes szövegű keresés

Helységnevek lakosaikról
Ugyancsak koraiak, de az államalapítás utániak a törzsnevekből keletkezett helységnevek, amelyek a törzsek széttelepítési helyeire utalnak. Mivel csupán nyolc ilyen törzsnevünk volt (a Kürt és Gyarmat mindig külön szerepel), az ilyen nevek száma több száz lett, s megkülönböztető elemeket kaptak később: Baranyajenő, Borosjenő, Pilisborosjenő, Budajenő, Diósjenő, Jászkarajenő, Kisjenő, Szamosjenő, Temesjenő, Tiszajenő; Bácskeszi, Bátorkeszi, Budakeszi, Dunakeszi, Garamkeszi, Gyulakeszi, Ipolykeszi, Karancskeszi, Kiskeszi, Kőkeszi, Lippakeszi, Magyarkeszi, Mezőkeszi, Nagykeszi, Papkeszi, Sajókeszi, Somoskeszi, Tiszakeszi stb. Hasonló a névadás indoka a különböző népcsoportokra, népekre utaló helységnevek esetében is: Besenyő, Besenyőd, Besnyő, Búzabesenyő, Ládbesenyő, Óbesenyő, Rinyabesenyő, Sepsibesenyő, Szirmabesenyő, Zalabesenyő, Zsitvabesnyőd; Berekböszörmény és Hajdúböszörmény mohamedán vallású izmaeliták, böszörmények letelepedési helyei voltak; Uzd, Uzdiszentgyörgy, Uzdiszentpéter talán egy török népcsoport, az úzok lakhelye volt Erdélyben. Káloz, Kalász, Kálócfa kalizokra, karaita zsidókra utal, a sokfelé előforduló Székely elemű helységnév a székelyek veszélyes határőrvidékre való telepítését, később keletre történő átirányításukat és részben szétszóródásukat bizonyítja. Hasonlóan korán, még az Árpádok idejében telepítettek többféle népcsoportot, amelyekre a Németi, Olaszi, Horváti, Tóti, Lengyel utótagú, a későbbi telepítésekre a Kun-, Jász-, Szász-, Oláh- előtagú helységnevek utalnak.
Ugyancsak korán, az államalapítás után voltak gyakoriak a foglalkozás jelentésű helységnevek: Halászi, Szakácsi, Vadászi, Ács, Lövő, Hőgyész ’hölgymenyétre, hermelinre vadászó’, Fonyód ’fonással foglalkozó’, Mizdó ’mézadó, méhész’ stb. Ezek a nevek vagy királyi szolgálónépekre utalnak, akik egy-egy faluban nyertek letelepítést, vagy birtokosaik foglalkozásnévi eredetű keresztnevéből alakultak.
Hasonlóképpen a legkorábbi névadási forma a föld és környék tulajdonságaira való utalás. Talajra: Agyagos, Mocsolád, Sárd; növényvilágra: Almás, Hajmás, Gombás, Körtvélyes, Nádas, Szilas ’szilfás’; állatvilágra: Ludas, Varjas, Hollós, Csókás, Darvas, Madaras; Békás, Kígyós, Nyulas, Macskás ’vadmacskás’ stb. A -d képző az ilyen helységnevekben valamivel való ellátottságot jelent: Nyárad vagy Nyárád ’nyárfás hely’, Cegléd ’fűzfás’, Diód (ebből: Gyógy) ’diós hely’, Babod vagy Babót; Báránd, Farkasd, Ravaszd ’rókás’, Ludad, Füred ’fürjes hely’ stb.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem