1800 óta született szerzők

Teljes szövegű keresés

1800 óta született szerzők
ELŐSZÓ
Ez a kötet a Bölcsességek könyve című gyűjtemény második része, amely lényegileg a modern gondolkodást mutatja be: a tizenkilencedik és huszadik században született és már nem élő szerzők kiemelkedő gondolatait, aforizmákat, szállóigéket, figyelemre méltó idézeteket, egyrészt különféle gyűjtemények, másrészt a szerkesztő személyes ízlése, saját válogatása alapján. A kiadvány koncepciójáról s a feldolgozás módjáról az első kötet bevezetőjében bővebben szóltunk, itt újból csak azt jegyezzük meg, hogy a szerzőkre legjellemzőbb művekből idézünk; teljes életművek keresztmetszete válogatásunkba nem kerülhetett bele. A szövegek a szerzők születésének sorrendjében jelennek meg (az egyazon évben születettek ábécérendben követik egymást). Az aforizmák, idézetek forrása a jegyzetben található: első helyen a szerző családi és keresztneve, (zárójelben) születési és halálozási éve áll, majd egy-két szavas lexikális jellemzése. Ezt követi vastag számmal az egyes tételek sorszáma s a lelőhely: dőlt betűvel az idézett (önálló) mű címe, utána a fejezet, felvonás stb., végül – gondolatjel után – közönséges betűvel az idézett kiadás (kötetcím, gyűjtemény stb.) adatai: cím, kiadó, város, év. Ezen kiadás megfelelő oldalszáma és a fordító neve zárja az egyes tételekre vonatkozó adatokat. A következő (szintén vastag számmal jelölt) tétel(ek) adatai csak változás esetén különböznek; új adat (szám) megjelenéséig az előzőek érvényesek. Némely, klasszikusnak tekinthető (főként magyar) szerző, számos kiadásban hozzáférhető műve, verse csak címmel van jelölve, egy-egy kötetkiadásra külön nem utalunk. A legtöbbet használt források címét általában rövidítve adjuk. A jegyzeteket bibliográfia, névmutató és tárgymutató követi.
Kristó Nagy István
AZ ÚJ KIADÁS ELÉ
Ezzel a harmadik kiadással a Bölcsességek könyvé-nek példányszáma elérte a negyedmilliót, ami ilyen jellegű, tehát nem szórakoztató művek esetében Magyarországon alighanem példátlan. Ez nem kis örömmel tölti el a szerkesztőt. Nem saját „diadalát” ünnepelné, hanem a magyar értelmiségét, amelynek nehéz körülmények között is volt igénye ilyen könyvekre. Egyetlen példány sem maradt eddig raktáron, sőt a mind „zárkózottabb” könyvterjesztők is folyvást követelték az utánnyomást. Az olvasót dicséri ez a siker, remélve, hogy valóban olvasója, s nemcsak ajándékozója vagy polcon elhelyezője e műnek. Nem mintha az elejétől végig való olvasást tartanám feltétlenül fontosnak: lexikonszerűen föllapozásra váró mű ez, bár a folyamatos olvasás történeti látásmóddal szolgálhat. E történetiségből következik, hogy noha mód lett volna rá, nem töröltem, még csak nem is ritkítottam a „marxizmus-leninizmus” szerzőinek írásait. Ha e gondolat- és politikai rendszer most letűnt vagy legalábbis visszaszorult, következményei elvitathatatlanok és hogy ezt megérthessük, szembe kell néznünk a forrásokkal, az ideológiával. Annál is inkább, mert ezeket a hajdan „alapműveket” mostanában aligha adják ki. Leglényegük hadd legyen tehát olvasható ebben az antológiában, mint benne volt (és persze benne van most is) a katolikus filozófia vagy az egzisztencializmus megannyi bölcs mondása. A 20. század teljes, korszerű áttekintését a több mint tíz éve készülő harmadik kötet adja majd közre. Abban lehet pillantást vetni azon nagyok életművére is, akik azért maradtak ki a jelen kötetből, mert lezárásakor, 1982-ben még éltek. Bár az ő életművük feldolgozása is megtörtént, a második kötet elkészítésekor valahol meg kellett húzni a határvonalat, s a terjedelem miatt nem történt meg most sem az előző kiadások óta elhunytak anyagával való kiegészítés.
Kristó Nagy István

 

BASKIRCSEV, MARIJA KONSZTANTYINOVNA (Bashkirtseff; 1861–1884) orosz festőnő, naplóíró (francia nyelven) NANSEN, FRIDTJOF (1861–1930) norvég sarkkutató, békepolitikus RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) festő SVEVO, ITALO (tk. Ettore Schmitz; 1861–1928) olasz regényíró TAGORE, RABINDRANÁTH (1861–1941) bengáli nyelvű indiai költő és író WHITEHEAD, ALFRED NORTH (1861–1947) angol filozófus BRAGG, WILLIAM HENRY (1862–1942) angol fizikus DEBUSSY, CLAUDE ACHILLE (1862–1918) francia zeneszerző HAUPTMANN, GERHART (1862–1946) német drámaíró MAETERLINCK, MAURICE (1862–1949) francia nyelvű belga író RUBAKIN, NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS (1862–1924) szovjet-orosz író BAHR, HERMANN (1863–1934) osztrák dráma- és regényíró, kritikus BRÓDY SÁNDOR (1863–1924) regény-, novella- és drámaíró GÁRDONYI GÉZA (1863–1922) regényíró JUSTH ZSIGMOND (1863–1894) író LLOYD GEORGE, DAVID (1863–1945) angol politikus, miniszterelnök MUNCH, EDWARD (1863–1944) norvég festő OBRIST, HERMANN (1863–1927) svájci származású német iparművész szobrász SANTAYANA, GEORGE A. N. (1863–1952) amerikai filozófus SZERAFIMOVICS (Alekszandr Szerafimovics Popov; 1863–1949) szovjet-orosz elbeszélő VELDE, HENRY VAN DE (1863–1957) belga építész, festő, iparművész HUCH, RICARDA (1864–1947) német regényírőnő, költő, esztéta RENARD, JULES (1864–1910) francia regény- és drámaíró UNAMUNO Y JUGO, MIGUEL DE (1864–1936) baszk származású spanyol regényíró, esszéista ZANGWILL, ISRAEL (1864–1926) orosz származású angol elbeszélő és drámaíró SIBELIUS, JAN (1865–1957) finn zeneszerző YEATS, WILLIAM BUTLER (1865–1939) ír költő, drámaíró BUSONI, FERRUCCIO BENVENUTO (1866–1924) olasz-német zeneszerző és zeneesztéta COŞBUC, GEORGE (1866–1918) román költő CROCE, BENEDETTO (1866–1952) olasz filozófus KANDINSZKIJ, VASZILIJ VASZILJEVICS (1866–1944) orosz festő MURRAY, GILBERT (1866–1957) angol filológus, politikus PALÁGYI LAJOS (1866–1933) költő ROLLAND, ROMAIN (1866–1944) francia regényíró és esszéista WELLS, HERBERT GEORGE (1866–1946) angol regényíró és publicista CURIE, MARIE (tk. Sklodowska; 1867–1934) lengyel származású, Franciaországban működött fizikus, vegyész DARÍO, RUBÉN (tk. Félix Garcia Sarmiento; 1867–1916) nicaraguai költő PIRANDELLO, LUIGI (1867–1936) olasz drámaíró és elbeszélő REYMONT, WLADYSLAW STANISLAW (1867–1925) lengyel regényíró ALAIN (tk. Émile Chartier; 1868–1951) francia tanár, aforizmaszerző, esszéíró CLAUDEL, PAUL (1868–1955) francia költő és drámaíró DUBOIS, WILLIAM E. B. (1868–1963) amerikai néger történetíró, szociológus, regényíró GORKIJ, MAKSZIM (tk. Alekszej Makszimovics Peskov; 1868–1936) szovjet-orosz regény- és drámaíró, publicista JAMMES, FRANCIS (1868–1938) francia költő ROSTAND, EDMOND (1868–1918) francia drámaíró, költő GANDHI, MOHANDÁSZ KARAMCSAND („Mahatma” – „Nagy Lélek”; 1869–1948) indiai államférfi GIDE, ANDRÉ (1869–1951) francia regény- és drámaíró, esszéista IGNOTUS (tk. Veigelsberg Hugó; 1869–1949) író, kritikus ROBINSON, EDWIN ARLINGTON (1869–1935) amerikai költő ADLER, ALFRED (1870–1937) osztrák ideggyógyász és pszichológus LENIN, VLAGYIMIR ILJICS (tk. Uljanov; 1870–1924) szovjet-orosz államférfi, az Októberi Forradalom vezetője, marxista gondolkodó, … LOOS, ADOLF (1870–1933) osztrák építész LOUYS, PIERRE (1870–1925) francia regényíró és költő NERVO, AMADO (1870–1919) mexikói költő, regényíró és elbeszélő TOLNAI VILMOS (1870–1937) irodalom-történetíró, nyelvész CSIZMADIA SÁNDOR (1871–1929) költő DAEVIES, WILLIAM HENRY (1871–1945) angol költő ENDELL, AUGUST (1871–1925) német építész, iparművész MANN, HEINRICH (1871–1950) német regény- és esszéíró MARTÍNEZ, ENRIQUE GONZÁLEZ (1871–1922) mexikói költő PROUST, MARCEL (1871–1922) francia regényíró VALÉRY, PAUL (1870–1945) francia költő és esszéíró FORT, PAUL (1872–1960) francia költő HERRIOT, EDUARD (1872–1957) francia politikus, miniszterelnök HUIZINGA, JOHAN (1872–1945) holland történész RUSSELL, BERTRAND (1872–1970) angol matematikus és fizikus SZKRJABIN, ALEKSZANDR NYIKOLAJEVICS (1872–1915) orosz zeneszerző BARBUSSE, HENRI (1873–1935) francia regényíró BRJUSZOV, VALERIJ JAKOVLEVICS (1873–1924) szovjet-orosz költő, regény-, dráma- és esszéíró MIHAIL MIHAJLOVICS PRISVIN (1873–1954) szovjet-orosz regényíró, elbeszélő FORD, FORD MADOX (tk. Hueffer; 1873–1939) angol regényíró GREGH, FERNAND (1873–1960) francia költő, dráma- és esszéíró HEVESI SÁNDOR (1873–1939) színházi rendező, író, fordító MOORE, GEORGE E. (1873–1958) angol klasszika-filológus, filozófus PÉGUY, CHARLES (1873–1914) francia költő és esszéíró SCHMITZ, OSKAR A. H. (1873–1931) német író WASSERMANN, JAKOB (1873–1934) német író CHURCHILL, WINSTON LEONARD SPENCER (1874–1965) angol államférfi HOFMANNSTHAL, HUGO VON (1874–1929) osztrák költő, drámaíró és elbeszélő KRAUS, KARL (1874–1936) osztrák publicista, költő MARCINOVSZKIJ, JEVGENYIJ IVANOVICS (1874–1934) szovjet-orosz orvosprofesszor MAUGHAM, WILLIAM SOMERSET (1874–1965) angol elbeszélő, regény- és drámaíró JÁSZI OSZKÁR (1875–1957) politikus, közíró JUNG, CARL GUSTAV (1875–1961) svájci pszichiáter KACSALOV, VASZILIJ IVANOVICS (1875–1948) szovjet-orosz színész KALINYIN, MIHAIL IVANOVICS (1875–1946) az SZKP egyik vezetője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke KÁROLYI MIHÁLY (1875–1955) polgári demokratikus politikus, köztársasági elnök MACHADO Y RUÍZ, ANTONIO (1875–1939) spanyol költő MANN, THOMAS (1875–1955) német regényíró, elbeszélő és esszéista RILKE, RAINER MARIA (1875–1926) osztrák költő SCHWEITZER, ALBERT (1875– 1966) német orvos, orgonaművész, zenetudós, teológus CANKAR, IVAN (1876–1918) szlovén regényíró, drámaíró és költő DÄUBLER, THEODOR (1876–1934) német költő, elbeszélő, esszéista JACOB, MAX (tk. Morven le Gaélique; 1876–1944) francia költő, regényíró LASKER-SCHÜLER, ELSE (1876–1945) német költőnő LONDON, JACK (tk. John Griffith London; 1876–1916) amerikai elbeszélő, regényíró MARINETTI, FILIPPO TOMMASO (1876–1944) olasz költő, regény- és drámaíró ADY ENDRE (1877–1919) költő és publicista DZERZSINSZKIJ, FELIKSZ EDMUNDOVICS (1877–1926) a bolsevik párt és a szovjet állam egyik vezetője HESSE, HERMANN (1877–1962) svájci német regényíró, elbeszélő, költő

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem