SANTAYANA, GEORGE A. N. (1863–1952) amerikai filozófus
SANTAYANA, GEORGE A. N. (1863–1952) amerikai filozófus
Senkitől sem kívánom, hogy az én felfogásorr szerint gondolkozzék ha mások jobban tetszenek neki. Ha tudja. csak tisztogassa ki jobban lelkének ablakait, hogy a kilátás változatossága és szépsége még ragyogóbban terülhessen el előtte.
Scepticism and Animal Faith – Durant, Will: A gondolat hősei. Dante, Bp., 1931., 430. Benedek Marcell;
A kritika tetten kapja a lelket a konvenció karjai közt.
Uo.;
…az értelembe vetett hit az egyetlen, amelyet mai napig szentesítettek az eredményei.
Uo. 432.;
A természetfilozófiában határozottan materialista vagyok … De nem állítom magamról, hogy tudom, mi az anyag magában véve… Várom, hogy a tudósok megmondják nekem… De akármi is az anyag, én vakmerően anyagnak nevezem, mint ahogy ismerőseimet is Kis Péternek és Nagy Pálnak nevezem, anélkül hogy a titkaikat tudnám.
Uo. 433.;
Azt hiszem, semmi sem halhatatlan … kétségtelenül a világ szelleme és energiája hat bennünk, mint ahogy a tenger az, ami minden kis hullámban dagadozik; csakhogy keresztülcsap rajtunk, s továbbmegy, hiába kiáltozunk. A mi kiváltságunk csak az, hogy fel tudtuk fogni, miközben továbbment.
Winds of Doctrine – Uo.;
A gondolat értéke nem kauzális, hanem ideális.
Reason in Common Sense – Uo. 434.;
Ami tényt a lélekbúvár megfigyel, az mind csupa fizikai tény… A lélek csak ügyes, fürge szervezet az anyagi állaton belül … csodálatos hálózata idegeknek és szöveteknek, amelyek minden nemzedékben egy magból nőnek ki. Ha minden sikerülne az életben, azt csak magunknak tulajdonítanók…
Ha minden sikerülne az életben, azt csak magunknak tulajdonítanók...
Az első, amit az ember megtanul megkülönböztetni és ismételni, az, hogy a dolgoknak saját akaratuk van, s ellenállnak az ő pillanatnyi kívánságainak; ezért hát az első érzés, amely a valósággal szembenéz, bizonyos ellenszenv, ami kegyetlenséggé válik a gyöngével szemben, s félelemmé és hasoncsúszássá a hatalmassal szemben …
Reason in Science – Uo. 436.;
Szánalmas megfigyelni, mily alacsonyak azok az indítóokok, amelyeket még a legmagasabb rendű vallás is tulajdonít az istenségnek, s hogy mily szorongatott és keserves életből vonták le ezeket az indítóokokat. Hogy a legjobb falatokat neki adják, hogy emlegessék és dicsérjék őt, hogy vakon és pontosan engedelmeskedjenek neki – ezekhez a követelésekhez ragaszkodtak szerintük az istenek, s ezekért osztogatták a legszörnyűbb arányú kegyeket és büntetéseket.
Reason in Religion – Uo.;
Egyszerűen lehetetlen gondolat, hogy a vallás betű szerinti és nem szimbolikus ábrázolása az igazságnak és az életnek. Aki ezt állítja, az közel sem járt ahhoz, hogy komolyan filozofáljon erről a tárgyról.
Reason in Animal Faith – Uo. 438.;
Az a tény, hogy születtünk, rossz előjel a halhatatlanságra.
Reason in Religion – Uo.;
A filozófusnak önmagában van meg a maga szentélye, s ennek, azt gyanítom, csak költői szimbóluma a jövő életben állítólag következő üdvösség; élvezi az igazságot, s egyforma készséggel marad a színen vagy lép le róla (ámbár bizonyos csökönyös bosszúéletűséget megfigyelhetünk benne).
Reason in Sciense – Uo.;
…életünk eltörlődött kéziratát szívesebben engedjük át a lángoknak, ha a halhatatlan szöveget félig letisztázva, szebb másolatban látjuk magunk előtt.
Uo. 439.;
A hazaszeretettei – hacsak nem vak és lusta ez a szeretet – együtt kell járni a megkülönböztetésnek a haza mai helyzete és a benne rejlő ideál között; ezzel a megkülönböztetéssel viszont együtt jár a változás és erőfeszítés megkövetelése.
Reason in Society – Uo. 439.;
Ahol a pártok és kormányok rosszak – mint a legtöbb korban és országban –, helyi pusztításokat nem számítva, gyakorlatilag mindegy a közönségnek, hogy saját hadserege győz-e a háborúban, vagy az ellenségé…
…az elnyomott alattvaló éppen úgy izzik a hazafias hévtől, mint a többi, s kötelességéről és becsületéről megfeledkezett árulónak kiált ki mindenkit, aki rá mer mutatni, hogy mily perverz dolog ez a gyámoltalan ragaszkodás egy semmiféle közérdeket nem képviselő kormányzathoz.
Uo. 440.;
…ha a tipikus magánélet nem áll magas színvonalon, egy nemzet sem érdemli meg, hogy többet törődjünk vele, mint a tenger fövenyével.
Uo. 442.;
Nincs utálatosabb zsarnokság a vulgáris, névtelen zsarnokságnál. Mindenen áthatol, és mindent beszennyez; minden rügyező újdonságot, minden feltörekvő lángészt lefagyaszt mindenütt jelen lévő, félelmetes butaságával.
Az egyetlen fennmaradt egyenlőség az alkalom egyenlősége volna.
Uo. 443.;
Hogy az életet érdemes végigélni, az a legszükségesebb föltevés; de ha előre föl nem tennők, a leglehetetlenebb következtetés volna.
Reason in Common Sense – Uo.;
A spekulatív gondolkozás célja nem más, mint lehetőleg az örökkévalóban élni. beszívni az igazságot. és felolvadni benne.
A bölcsességet a kiábrándulás hozza meg.
Uo. 444.;
Az elmélet nem érzelmektől mentes dolog. Ha a zene teli lehet szenvedéllyel, holott csak egyetlen érzéket öltöztet formába, mennyivel több szépség vagy borzalom itathat át egy olyan látomást, amely rendet és módszert hoz minden ismeretünkbe…
…az igazi materialista, aki erre a hitre született, s nem csak félig merítette bele a hideg vízzel való váratlan megkeresztelés, olyan lesz, mint a büszke Démokritosz – nevető filozófus. Éppoly intellektuális módon fog gyönyörködni egy gépezetben, amely annyi csodálatos, szépséges alakra tud felbomlani, s annyi izgató szenvedélyt tud létrehozni – mint ahogy a természetrajzi múzeum látogatója gyönyörködik a szekrényekbe rakott ezernyi lepkében, flamingókban és kagylós állatokban, a mammutokban és gorillákban.
Reason in Science – Uo.;
Az az ifjú, aki sose sírt: vadember; az az öreg, aki nem nevet: bolond.
Dialogues in Limbo – Cohen, J. M.–Cohen, M. J.: The Penguin Dictionary of Modern Quotations. Penguin, Harmondsworth, 1972. 204. 66. sz. Kristó Nagy István;
Az élet nem látványosság vagy ünnepség: állapot.
Id.: Sagittarius –George: The Perpetual Pessimist – Uo. 70. sz.;
Az igazság kegyetlen, de megszerethető, s szabaddá teszi azokat, akik szeretik.
Introduction to Spinoza’s „Ethics” – Uo. 72. sz.;
Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt.
The Life of Reason – Uo. 73. sz.;
Boldogság az élet egyetlen értelme, ha nincs boldogság, a lét ostoba és keserves kaland.
I. m. – Uo. 74. sz.;
A Biblia irodalom, nem dogma.
Introduction to Spinoza’s „Ethics” – J. M. and M. J. Cohen: The Penguin Dictionary of Quotations. Penguin Books Ltd., Harmondsworth, Middlesex, 1960. 303. 25. sz. Molnos Emília;
Születés é.; halál ellen nincs orvosság, hacsak az nem, hogy a közbeeső időt kellemesen éljük le.
Soliloquies in England – Uo. 304. 2. sz.;
Az én ateizmusom, mint Spinozáé, igaz kegyelet a világegyetemmel szemben, s megelégszik azzal, hogy megtagadja azokat az isteneket, kiket az emberek a maguk képére alkottak, azért, hogy az emberi érdekeket szolgálják.
On My Friendly Critics –Dupré, P.: Encyclopédie des Citations. Comité de Rédaction sous la présidence de Fernand Keller. Éditions de Trévise, Párizs, 1959. 6960. sz.;
Az egyetlen igazán fölemelő tulajdonsága az embernek, hogy képes megvetni önmagát.
Dialogues in Limbo – Uo. 6964. sz.
