4. A vármegyei önkormányzat fejlődése és átalakulása 1848-ig.
4. A vármegyei önkormányzat fejlődése és átalakulása 1848-ig.
A mohácsi vészszel rombadőlt államegység a vármegyei önkormányzat kifejlődésére vezetett. Közvetlenül a mohácsi vész után beállott fejetlenség és általános zűr-zavar közepett, a mindegyre jobban elhatalmasodó főurak a köznemességet csaknem koldusbotra juttatták. A kettős királyság megosztotta a nemzet erejét s a fenyegető török hódoltsággal szemben csak az egységes magyar társadalom vehette fel reményteljesen a harczot. Az elnyomott köznemesség megmentése és lábra állítása volt tehát a főfeladat, melyet már Werbőczy is maga elé tűzött, de a melyhez már kissé későn fogtak, úgy hogy az eredmény csak az évszázados küzdelmek során válik szembeötlővé. A köznemesség a vármegyei önkormányzatban találta meg a védelmet, mind az elhatalmasodó főurak, mind pedig a fenyegető török hódoltság ellen. A Mátyás király alatt középpontosított állami igazgatás helyét a vármegyei önkormányzati szervezet foglalja el, mely azt pótolni, helyettesíteni hivatva lett.
A főispánság.
Az alispáni tisztség.
A megyei tisztikar.
Főispáni helytartók.
A vármegye közigazgatási fölosztása.
Alispáni székhelyek.
Vármegyei közgyűlések.
A tisztikar szervezete a XVIII. században.
Vármegyei levéltár.
A vármegyei önkormányzat.
A vármegye czímere.
