Vármegyei közgyűlések.
Vármegyei közgyűlések.
A XVI. század óta a vármegyei közgyűlések külsőleg is nagy változáson mentek át. Többé nem szabad ég alatt, hanem zárt helyen tanácskozik a vármegye nemessége. Az állandó székhely, valamint a gyűléseknek ugyanazon a helyen való tartása, vármegyei székház építését tette szükségessé. Már az 1644 november 16-án Zemplén mezővárosban tartott közgyűlésen fölmerült az új székház építésének eszméje, de a terv megvalósulása elé akadályok gördülvén, csak 1663-ban kezdték építeni a vármegye székházát, a nemesség költségén. A szükséges telket özv. Drugeth Györgyné 422adta, mely adományért a vármegye elhatározta, hogy hálából a Drugeth család czímerét a kapu fölé kőbe véseti. Míg a székház fölépült, a vármegye székhelyét Sátoraljaújhelyre tették át; a XVII. második felében azonban, főleg a kuruczok támadásaitól tartva, a vármegyei közgyűléseket Varannón tartották. 1698-ban a tokaji járás fel is szólalt ez ellen, kérve, hogy a közgyűléseket valamely közelebb eső helyen tartsák meg. (Szirmay i. m.) A XVIII. század második felében már Sátoraljaújhely a vármegye székhelye.
