A vármegye czímere.
A vármegye czímere.
A vármegye czímeréről legrégibb adataink a XVI. század közepéről vannak. Az 1559. évi jegyzőkönyvben van első ízben említés a vármegye pecsétnyomójáról. (Prot. 1. 9.) A hagyomány szerint I. Ferdinánd király 1550-ben adományozta a vármegye czímerét, melyet II. Mátyás némileg módosítván, a vármegye 1608-ban egy pecsétnyomót aranyból, egyet pedig aczélból készíttetett. E czímeres pecsétnyomókat 1786-ig használta a vármegye, mely évben a kanczellária azokat felterjeszteni rendelte. 1790-ben, II. József rendszerének megdöltével, e két pecsétnyomó visszakerült a vármegyéhez és 1837-ig maradt használatban. 1786 szeptember 5-én új pecsétnyomó készítését határozták el, mely 1790-ig maradt használatban. 1837 márczius 16-án V. Ferdinánd király magyar körirattal ellátott czímerlevelet adott Zemplén vármegyének. A czímerlevél beérkeztekor, 1837-ben, illetőleg 1838-ban, a régi pecsétnyomók keresztmetszéssel hatályon kívül helyeztettek. 424Ezeket 1851-ben Kapy István megyefőnök a Nemzeti Múzeumba küldte fel. Az V. Ferdinánd királytól adományozott czímer leírása a következő: Vágott paizs, felül aranyban, a vágási vonalból kiemelkedő, jobbra három makk, balra három búzakalász fölött lebegő, jobbról veres, balról kék-ruhás angyaltól tartott leveles koronára czölöpösen állított természetes színű, zöld-leveles szőlőfürt. Alul hasítva. Elől: kékben négy ezüst-pólya. Hátul: veresben, három ezüst hal. Sisakdísz: paizsbeli szőlőfürt. takarók, veres-ezüst kék-ezüst.
