Az alispáni tisztség.
Az alispáni tisztség.
Míg a főispán a XVI. századtól kezdve hovatovább a királyi hatalom személyesítőjeként lép fel, addig a vármegye közönségét az alispán képviseli. Az alispán teendőit részint a törvények, részint a vármegyei szabályrendeletek állapítják meg. A XVI. század törvényei közül a következők vonatkoznak az alispáni jogkörre: 1545: 14, 26; 1555: 4; 1595: 26, melyek a vármegyei nemesi felkelés, annak szervezése, mindennemű katona és önkéntes előállítására; az 1545: 29; 1553: 17; 1557: 7; 1575: 10 törvények a katonaság elszállásolására és élelmezésére, az élelmi czikkek megszabására; és az 1554: 4 törvény a katonaságtól okozott károk megtérítésére s a károsultak kielégítésére vonatkoznak. Továbbá az alispán hatáskörébe jutott: a katonai lovak ingyen legeltetésének szabályozása (1558: 22), az ingyen (köz) munkák ügye (1556: 4; 1557: 6; 1563: 13 és az 1598: 18 t.-cz.), a jobbágyok szabad költözése, a földesurak ellenében való felügyelet és a jobbágyok oltalmazása. (1547: 32; 1548: 12; 1550: 27; stb.)
Zemplén vármegye szabályrendeleteiben az alispáni hatáskör jelentékenyen bővült és végrehajtói hatalmát függetlenítették mind a főispán, mind a közgyűlés befolyásától. 1560-ban kimondotta a vármegye, hogy az alispánok a gyilkosokat és a gonosztevőket nemcsak az itélőszékek előtt, hanem az egyházakban is elítélhetik és a büntetést rájuk kiszabhatják. (Várm. lt. 182. 514., 515.) Ugyanekkor kimondták, hogy a kit az ő pecsétjök alatt megidéznek és az tanúságot tenni vonakodik, 12 frt pénzbírságban marasztaltassék el. Az 1621. évben a vármegye felhatalmazta az alispánt, hogy ő és bírótársai bármely helyet bejárhassanak és ott itélkezhessenek; a jobbágyok fölött még halálos itéletet is mondhassanak s azt végre is hajthassák; a nemeseket pedig a vármegyének szolgáltassák ki. Ez a szabályrendelet 1621-től 1638-ig volt érvényben. Az alispáni tisztséget a XVI. században részint választás, részint kinevezés útján, később a főispántól kijelöltek közül való választással töltötték be. 1609-ben még Homonnai Drugeth Bálint főispán nevezi ki Tárkányi Ferenczet alispánná, de 1620-ban a vármegye már a főispán kijelölési jogát sem veszi figyelembe, hanem gróf Drugeth György távollétében megtartja a tisztújító közgyűlést, mely alkalommal Butkay Istvánt választják alispánná. (Várm. lt. 6. 327.) 1601-ben Bocskay Miklós lett az alispán, a ki a tisztséget elfogadni vonakodott, mire a vármegye határozatilag kimondotta, hogy a megválasztott, az alispáni tisztséget száz frt bírság terhe alatt köteles elfogadni s a hivatali esküt letenni. Bocskay ebben az évben csakugyan elfoglalta az alispáni széket, de kérte a rendeket, hogy helyettest válaszszanak; a rendek ekkor Kisbári Báry Lázárt választották meg helyettesévé; ez az állapot azonban csak egy évig tartott, mert 1602-ben Sztáray Ferencz lett az alispán. Hasonló eset fordult elő 1662-ben, midőn az ez évi országgyűlésre a vármegye Farkas László alispánt küldte követül, távolléte alatt pedig helyettes alispánul Báncsy Mártont választották meg. (Szirmay i. m.)
