Ruhanyak. Nyakperecz.
Ruhanyak. Nyakperecz.
A kun szabású hosszú kabát részint nyakkal (X. B. 3–4. XI. 8. XII. 5.), részint a nélkül fordul elő; az utóbbi esetben gyakran paszomántféle szegélyzet látható rajta (XII. 4, 7.) vagy pedig ércznyakperecz (XI. 10.), a szójegyzék szerint torques = réz, rezes vagy reczés, a mi az Árpádkori viseletnek a maradványa s mint Gerecze Péter megjegyezte, a zárai Sz. Szimon-koporsó egyes alakjainál is kimutatható, sőt mi több, a XIV. század második felében a többi már említett régi magyar viseletmóddal együtt, ez is elterjedt a nyugoti népeknél, mint a csehországi viseletnek egy 1367-ki leirása említi, hozzá tevén, hogy a gazdagok ezüstből, a szegények pedig kovácsolt ólomból (nálunk sárgarézből) viselték a juhászkutyákhoz hasonlóan, hogy ne ártsanak nekik a farkasok. A nyugoti szabásu dolmányok e tekintetben is hasonlók a kun szabásúakhoz, de ezenkívül gyakori ezeknél a kerek gallér is (l. föntebb 99. l.), sőt a csuklyára is számos példát találunk a Képes Krónikában, a minőt viselnek a trevisói apródok. (VII. 6, 7.)*
Torques a. m. rez (Schlägli szój. 1195. sz.), rezes (Beszterczei szósz.) – Gerecze P. Arch. Közl. XVIII. 47. l. – Aug. v. Heyden. Tracht der Kulturvölker Europas. 105–106. l.
