Valencia
Valencia
A vonzatossággal függ össze a valenciaelmélet. E szerint az elmélet szerint a szavakat úgy kell elképzelni, mint a vegyértékkel rendelkező atomokat – innen ered a kémiából kölcsönzött valencia megnevezés. Azt kell tehát megvizsgálni, hogy egy adott szónak egyidejűleg hány vonzata van, hány vonzatot köt magához (ahogy az atommag az elektronfelhőben bizonyos számú elektront képes megkötni). Ahány vonzata van a szónak, annyi a valenciaértéke. Nézzünk minderre igei példákat! (Az igei szerkezet tárgya mindig vonzat, hiszen egy ige vagy tárgyas, vagy tárgyatlan, ez utóbbi esetben a tárgy kitétele nyilvánvalóan tilos. A határozó lehet kötött, de lehet szabad bővítmény is az ige mellett. A tárgyon és a határozón kívül az ige vonzatai közé tartozik az alany is, ugyanis az ige mint szófaj megkívánja az alannyal való kiegészülést – a cselekvést a cselekvőhöz stb. köti.)
a) 0 valencia: alkonyodik, villámlik. Nincsen sem alanyi, sem tárgyi, sem határozói vonzat.
b) 1 valencia: (a kéz) remeg. Az igének csak alanyi vonzata van.
c) 2 valencia: (a fiú) (levelet) ír, (a macska) nekimegy (az ajtónak). Az ír igének alanyi és tárgyi vonzata van, a nekimegy igének alanyi és határozói.
d) 3 valencia: (a lány) (levelet) ad (a fiúnak). Alanyi, tárgyi és határozói vonzat egyszerre.
e) 4 valencia: (a lány) (a barátnőjével) adatja (a levelet) (a fiúnak). Alanyi, tárgyi és két határozói vonzat. (Négy valenciaértéke csak a háromvalenciájú igék műveltető képzős alakjának van.)
Az alárendelő szintagmákon belül is létezik egyeztetés, mégpedig háromféle típus. Az egyik a szám- és személybeli: a birtokos jelzős szerkezetekben: az én (egyes szám első személy) könyvem (egyes szám első személyű birtokos személyjel). A másik az esetbeli egyeztetés, mely mindig együttjár a számbelivel: az értelmezős szerkezetekben: a fiúkat, a kedvenceket – a fiúkat alaptag tárgyesetben és többes számban áll, a kedvenceket értelmező az egyeztetés révén szintén tárgyesetbe és többes számba kerül. A harmadik típus az ún. határozottságbeli egyeztetés: az ige személyragozása a tárgy határozottságának a függvénye: harmadik személyű határozott tárgy esetén tárgyas (a könyvet olvassa), határozatlan tárgy esetén alanyi (könyvet olvas) személyragozást használunk.
Az atom modellje szimbolizája a valenciaelméletet
