Az Akadémia szerepe
Az Akadémia szerepe
A magyar nyelvművelés számára korszakalkotó esemény volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. Amiről korábban, a felvilágosodás kezdetén Bessenyei György csak álmodott, azt a reformkornak már a korai ideje valóságra váltotta. Felsőbüki Nagy Pálnak az 1825-i országgyűlésen éppen a magyar nyelv védelmére elmondott szenvedélyes beszéde nyomán keletkezett nemzeti felbuzdulás révén született meg Széchenyi István nagylelkű felajánlásával a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje. Az Akadémia alapszabályában mondta ki: „Mindenekelőtt kötelessége a Társaságnak a honi nyelvet mívelni és gyarapítani”.
Felelet a Mondolatra
Kisfaludy Károly és Kazinczy Ferenc kézfogása
Ezt a feladatát az Akadémia a következő évtizedekben nagy buzgalommal látta el, amiben a nyelvművelő munkát tekintve számos kiemelkedő tudós mellett Vörösmartynak volt a legkiemelkedőbb része. Jórészt az ő szervező tevékenységének köszönhető a rendszeres szógyűjtés megindítása, több szótárban való közreadása, a régi magyar nyelvemlékek tervszerű felkutatása és kiadásuk megkezdése, magyar leíró nyelvtan megjelentetésének kezdeményezése, s nem utolsó sorban az első „hivatalos” magyar helyesírási szabályzat elkészítése. 1832-ben jelent meg „A magyar helyesírás és szóragasztás szabályai”, mely annyi korábbi próbálkozás után az Akadémia országos tekintélyével teremtette meg véglegesen helyesírásunk egységes elveit és gyakorlatát. Voltaképpen ez a helyesírási szabályzat zárta le végérvényesen a magyar nyelvi sztenderd formai oldalának számos, korábban vitatott kérdését. Eldöntötte például, hogy az adott képző nem -ét, hanem -ít alakú (pl. tanít), vagy nem rövid -u/-ü, hanem hosszú -ú/-ű (pl. hosszú), hogy a kérdéses jel nem -ok/-ök, hanem -uk/ -ük (pl. házuk), hogy az adott rag nem -bul/-bül, hanem -ból/-ből (pl. tejből) stb. stb., azaz az utóbbiak a formai egységet biztosító alakok.
Nem jelentéktelen szerepe volt anyanyelvünk egy speciális részlegének a fejlesztésében az 1841-ben megalakult Természettudományi Társulatnak. Alapítója, Bugát Pál némelykor túlhajtott szóújításai ellenére is sokat tett a magyar természettudományi műnyelv terminológiájának megteremtése érdekében, tőle valók pl. ilyen, ma már teljességgel nélkülözhetetlen szavaink: búra, sejt, inga, ideg, garat stb.
Jól szolgálta a magyar nyelv előmenetelének érdekeit a még 1817-ben megindított Tudományos Gyűjtemény című folyóirat, amely majdnem az egész reformkoron keresztül nemcsak általában segítette a tudományos alapú közműveltség ügyét, hanem számos, a korai magyar nyelvtudományt és nyelvművelést reprezentáló tanulmánnyal, a nyelvújítás utócsatározásainak felvállalásával is anyanyelvünk felkarolásának fontos színterévé vált.
A Magyar Tudós Társaság (Akadémia) megalapítása 1825-ben
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)
