Magyar szentek

Teljes szövegű keresés

Magyar szentek
Hazánk történelmi és vallási életének sorsfordulóin szent magyarok állnak; Szent István, Szent Gellért, az első hazai hittérítők és remeték neve összefonódott a kereszténység felvételével. Szent Imre, Szent Erzsébet és Szent Margit a keresztény élet és erkölcsi kiválóság példaképei, Szent László pedig a lovagi erények hazai bajnoka. Míg őket ma kultuszuk, legendáik, ereklyéik őrzik, vannak leendő szentjeink is, olyanok, mint Mindszenty, Apor és Márton Áron.

Szent Imre szerzetesek között. "A gyermek Imre pedig... ahogy az isteni kegyelem kinyilatkoztatása mindegyikük érdemeit megismertette vele, kinek-kinek egyenlőtlenül osztotta a csókokat. (Magyar Anjou Legendárium)
A hagyomány szerint Szent Márton, az ókeresztény egyház mártírja, a római Pannóniában, a mai Szombathely környékén látta meg a napvilágot. Sok évszázaddal később egy majdani szent és vértanú, Adalbert, a Csehországból való szerzetes érkezett az egykori Pannónia földjére, hogy a pogány, barbár magyarok között azok fejedelme, Géza akaratából nevelője legyen az ifjú trónörökösnek, Vajknak, aki a keresztségben az István nevet kapta. Rövid ittlét után Adalbert távozott, és már 998-ban, a poroszok között elnyerte a vértanúság koszorúját, itteni vetése azonban hamarosan beérett; István a pápától koronát nyerve megkezdte népe megtérítésének, a magyar egyház kiépítésének művét. Néhány évtized múltával maga is szent lett, megnyitva az egyház magyar szentjeinek sorát.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT