Egyházak, állam, vallásszabadság

Teljes szövegű keresés

Egyházak, állam, vallásszabadság
Története korai századaiban hazánk katolikus ország volt, amelyben a vallási és az államéletet sok szál fűzte egybe. Később a protestantizmus vívott nehéz harcot létéért, az abszolutizmus és a liberalizmus korában pedig a hatalom gyámkodása miatt az egyházak szabadsága forgott kockán. Utána az állami rangra emelt kereszténység, majd az állam által ellenőrzött, felszámolásra ítélt vallásosság periódusa következett. Nálunk a vallásszabadság még új dolog.

Egyház a mai világban... A paksi római katolikus templom, Makovecz Imre munkája

Egyház a mai világban ... Az edelényi modern görög katolikus templom belseje
A magyar középkor századaiban – más európai országokhoz hasonlóan – természetesnek számított, hogy királyaink nem csupán pártfogói voltak az egyháznak, hanem a püspökök kiválasztása és javadalmukba való beiktatása jóvoltából gyámkodtak is felette. A magyar jogtörténetben újból és újból megfogalmazott főkegyúri jog is azt jelentette a gyakorlatban, hogy uralkodóink bizalmi embereiket emelték a magyar egyház élére; közhivatalokkal ruházták fel őket, ami egyet jelentett állam és egyház összefonódásával, végső soron az egyház feletti állami, politikai befolyás állandósításával.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT