3. A konvent területi hatásköre.
A hiteleshelyek a communis iustitia alapján kötelesek voltak mindenki jogos kívánságának eleget tenni s ügyéről oklevelet, illetőleg relatiót adni. Működésük mégis bizonyos keretek, korlátok között folyt le, amelyek részint a saját érdekeikből, részint a magyar jogi felfogásból fakadtak. Így 1. nem voltak kötelesek oklevelet adni, ha ez valamikép saját jogaikat sértette volna; 2. rendszerint nem állíthattak ki oklevelet saját ügyleteikben. Egészen más természetű korlát a harmadik, mely az egyes hiteleshelyek működését az ország bizonyos területeihez köti, tehát territorialis hatáskört állapít meg. Ez a középkor folyamán kétféle volt: a XIV. század közepéig egyházmegyék szerinti, ezután pedig vármegyék szerinti beosztású. Az első azonban sohasem érvényesült kizárólagosan, mert különben a konventek végkép nem jutottak volna működéshez.
A leleszi konvent működésének területére vonatkozólag nincsenek direkt adataink, úgyhogy ezt a reánkmaradt okleveles anyag alapján kell megállapítanunk. A hiteleshelyi működés már ismertetett két ágának (fassiók és végrehajtások) megfelelőleg e körlet is kétféle volt, végső határaik azonban nem mutatnak számottevő eltérést.
Mindkét területre vonatkozólag bővebb anyaggal csak a XIV. század óta rendelkezünk és a körzet századonkénti növekedésének áttekinthető jellemzésére a mellékelt térkép szolgál, amely kb. 10–12 ezer oklevél adatainak figyelembevételével készült, azért eléggé megbízható. A körök a külső hiteleshelyi működés helyeit jelölik, a négyszögek pedig azokat a helységeket, ahonnan a felek fassiotételre Leleszen megfordultak; a körökben és a négyszögekben látható pont XV., a rajtuk alkalmazott kereszt XIV. századi adatot jelent, míg az üresek a XVI. századira vonatkoznak.
A térkép szerint a fassiók körletének legszélsőbb határpontjai a következők:
Sáros vm.-ben: László, Margonya, Bártfa, Roskovány, Berzevice, Lipóc, Frics, Bajor, Kende, Somos, és Peklén.
Abauj vm.-ben: Kassa, Semse, Mindszent, és Jászó.
Gömör vm.-ben: Pelsőc és Zubogy.
Borsod vm.-ben: Besnyő, Miskolc, Tapolca és Ábrány.
Heves vm.-ben: Eger és Egerszalók.
Szabolcs vm.-ben: Ladány és Tetétlen.
Bihar vm.-ben: Olaszi, Nyűvéd, Nagyvárad, Sz. Jobb és Albis.
Közép-Szolnok vm.-ben: Kővár, Dombó, Pele, Sármaság, Ilosva és Haraklány.
Kraszna vm.-ben: Somlyó, Nagyfalu, Valkó és Kraszna.
Doboka vm.-ben: Balázsháza.
Kolozs vm.-ben: Kolozsmonostor.
Belső-Szolnok vm.-ben: Magasmart.
Természetesen e szélső határvonal nem jelenti a konvent ebbéli működésének normális területét, mert az adatok legnagyobb bősége arra mutat, hogy a törzsterület Sáros, Zemplén, Abauj, Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékből állott.
5A külső hiteleshelyi működés körletét pedig (amely 18 vm.-re terjedt ki) a következő helyek jelölik ki:
Sáros vm.-ben: Beszterec, Bártfa, Berzevice, Lacsnó, Oszt(r)ó-pataka, Kajáta, Radács, Lubolc, Kis-Ladna, Nagy-Ladna, Abos és Lemes.
Abauj vármegyében: Kassa, Széplak, Enyicke, Buzita, Jászó és Mecenzéf.
Torna vm.-ben: Dobódél és Görgő.
Gömör vm.-ben: Saulendre-földe és Ajnácskő.
Borsod vm.-ben: Ládaháza.
Heves vm.-ben: Pétervására, Kürt, Erk és Poroszló.
Szabolcs vm.-ben: Ladány és Tetétlen.
Bihar vm.-ben: Olaszi, Tamási, Madarász, Albés és Fancsika.
Kraszna vármegyében: Halmosd, Detreh, Jaz, Tuza, Boján és Bagolyfalva.
Belső-Szolnok vm.-ben: Girolt, Széplak és Damjántelek.
Ez a nagy terület szintén nem kizárólagos körlete a konventnek, mert a hiteleshelyek a pártatlanság elvénél fogva – külön megbízás alapján – egymás szorosan vett területén is működnek. A leleszi konvent e szorosan vett területe Zemplén, Abauj, Sáros, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs, Közép-Szolnok, Szatmár, és Kraszna megyékre terjedhetett ki, amit az 1550. évi 63. tc. is bizonyít, midőn elrendeli, hogy az egri káptalan «Abauj, Zemplén, Ung, Máramaros, Ugocsa, Szolnok és Kraszna megyékben olly tekintettel és szabadsággal tegyen végrehajtásokat, valamint a leleszi konvent…» A még megmaradt területre vonatkozólag 1557-ben a szepesi káptalan kap hasonló megbízást.