2. A külső hiteleshelyi működés.
2. A külső hiteleshelyi működés.
A fassiók mellett jelentős szerepet vitt a konvent az országos bíráskodásban és közigazgatásban is, mint a közhatóságok kisegítő szerve. E működése felöleli: 1. a különböző birtokügyekben való eljárást (introductio és statutio, stb.) és 2. a peres eljárásoknak úgyszólván minden mozzanatát. Mindezekben csak a király, vagy az országos közhatóságok parancsára és előírása szerint járhattak el.* Ilyen mandatumokat ismerünk a leleszi konventben a királytól, a királynétól,* a nádortól, az országbírótól, az esztergomi érsektől,* az országos főrendektől,* a tárnokmestertől,* az ország kormányzójától,* a XVI. századtól az országos főkapitánytól,* a királyi* és nádori helytartótól.*
A határjárás azonban a felek saját kérelmére is megtörténhetett. Pl. L. o. lt. 1379. 25. sz.
L. o. lt. 1366. 24.; 1370. 1. sz.
U. o. 1360. 1. sz.
U. o. 1445. 1. sz.
U. o. 1375. 12. sz.
U. o. 1447. 17. sz.
U. o. 1544. 19.; 1545. 48. sz.
U. o. 1550. II. Fasc. 16. sz.
U. o. 1550. II. Fasc. 5. sz.
A mandatumban elrendelt ténykedésben a hiteleshely a communis iustitia alapján volt köteles eljárni, a parancsban előírt módon. Akinek szüksége volt ilyesféle eljárásra, az a királytól, vagy valamely közhatóságtól egy hiteleshelynek szóló mandatumot kért s ezt eljuttatta az illető hiteleshelyhez. Ez volt az ú. n. «exhibitio»: a mandatum bemutatása, átadása. Az előljáró azután felbontotta s elrendelte az intézkedés végrehajtását, amint ez a mandatumokon található bejegyzésekből is látható. Ezek a bejegyzések a leleszi kancelláriában főleg a XV–XVI. század folyamán gyakoriak, s az exhibitio tényét és dátumát tartalmazzák.* A felbontás a custos dolga, de sokszor a prior is elvégzi, mint 1503-ban és 1504-ben.* A XVI. század közepén, Ladislaus custos idejében (1545–1548.)* rendszeressé válik az exhibitio tényét feltüntető és az ügy végrehajtását elrendelő záradék a következő formában: «Exhibite sunt in conventu feria… post festum Circumcisionis Domini. Ladislaus presbyter de Lelez. Exequantur.»*
Ilyenek: «Exhibita feria quinta ante Thome Apostoli 1489.» (L. o. lt. 1489. 7. sz.), vagy: «Exhibite sunt in Conventu feria secunda proxima post fest. nat. Johannis Bapt.» (U. o. 1549. V. Fasc. 34. sz.)
«Exhibita est in Conventu et aperta per priorem.» (L. o. lt. Metales Ung. 37. sz. 1503; 1504. 9. sz.)
L. o. lt. Statut. B. 434. sz.; 1545. 15. sz.; 1558. 15. sz.
U. o. 1549. I. Fasc. 35. sz.; Statut. C. 70. sz. 1551., stb.
A kiküldetésekben bizonyos sorrend szerint vettek részt a konvent tagjai a királyi, illetve hatósági emberek kíséretében. Az 1351. törv. 21. art. szerint a hiteleshely képviselője csak olyan ember lehetett, akinek javadalma volt az illető egyházban.* A későbbi törvények is ismétlik ezt, de a hiteleshelyek emberhiány miatt sokszor nem veszik figyelembe. Leleszen is a rend tagjain kívül a notariussal,* subnotariussal,* litteratusokkal,* clericusokkal,* officialisokkal,* familiarisokkal,* famulusokkal,* sőt növendékekkel* találkozunk a hiteleshelyi kiküldetésekben.
Eckhart, 44. l.
Sztáray, I. 279. l. 1358.
Zichy, IV. 107–108. l.
L. o. lt. 1406. 7. sz., stb.
U. o. 1413. 45. sz.
U. o. 1338. 17. sz.
Zichy, II. 110. l.
U. o. II. 308. l.
Egy 1344-ből való relatióban u. i. ezeket találjuk: «…unacum…Andream parvulum nostrum transmisimus ad…» (Múz. Kállay-cs. lt. 661. sz. 1344.), 1343-ban pedig egy végrehajtásban (citatio): «Petrum dictum de Zothmar parvulum nostrum pro testimonio fidedignum…» kitételt olvassuk. (U. o. 1343. 663. sz.)
A XIV. század első felétől kezdve már a környék plébánosait is kezdik belevonni a hiteleshelyi működésbe, eleinte csak rendieket, később, a XV. század óta a világi plébánosokat is.* A plébánosok rendszerint olyan esetekben kapnak megbizatást, ha saját községükben végrehajtandó ügyről van szó. A mandatumot a custos a fél által küldte meg nekik, s a végzést ilyenkor rávezették a mandatumra.* Egyes adataink szerint az ő segítségükre főleg akkor volt szükség, amikor kevés volt a konvent tagjainak a száma, úgyhogy az elvégzendő munka erejüket meghaladta.*
Anjou, I. 454. l.
Pl. 1410-ben: «István pater, vegyed et perficialyad. Personaliter et non per alium et aluid non facialyad.» (L. o. lt. 1410. 12. sz.), 1417-ben: «Domine plebane, ut in litteris videbitis contineri, perficiatis.» (U. o. 1417. 29. sz.)
Ilyen: «Venerabilis Domine Gregori, has litteras evocatoriales… velitis executioni demandare, quia alii etiam domini Conventuales sunt negotiis dominorum Nobilium occupati, ideo alium quempiam exmittere potuissem minime. Ladislaus presbyter de Lelez.» (L. o. lt. 1550. II. Fasc. 42. sz.)
A kiküldetésben sorrendet tartottak és az idősebbek ritkán mentek ki. De találkozunk ilyen eljárásokban a préposttal,* priorral* és a custossal is, leginkább fontos ügyekben.
L. o. lt. 1392. 12. sz.
U. o. Metales Abauj. 10. sz. 1326.
A kiküldéskor a konvent és a hatóság emberei esküt tesznek, hogy ténykedésükben igazságosan járnak el.* Ennek a relatióban való megemlítésével, egy XV. századi adattól eltekintve,* sűrűbben csak a XVI. század második felétől kezdve találkozunk.* Azonban abból, hogy mikor a plébánosoknak is adnak megbizatást, nem vesznek tőlük esküt: arra gondolhatunk, hogy ezt csak a királyi, illetőleg hatósági emberrel tették esetről-esetre, s talán már itt van a csirája annak a későbbi szokásnak, hogy a konventualisok csak egyszer, hiteleshelyi működésük megkezdésekor teszik le az esküt, mely annak egész tartamára vonatkozik.
Eckhart, 45. l.
«…Nobis ad fidem eorum prestitam uniformiter retulerunt…» (L. o. lt. Statut. V. 141. sz. 1488.)
L. o. lt. Statut. N. 12. sz. 1561., T. 96. sz. 1563., A. 60. sz. 1564., P. 103. sz. 1583.
Ekkor következik a mandatum végrehajtása, amelynél szigorúan ragaszkodniok kell a szokáshoz és az előírt rendelkezéshez. Ismerünk azonban esetet, mikor ez nem történt szabályszerűen.* 4A végrehajtásról a konvent előtt jelentést tesznek (fassio),* s erre megszerkesztik a relatiót, amelyről a felek is kaphatnak par-t. A homo regius azonban csak akkor tett jelentést, ha díját kifizették. A jelentés írásban is történhetett. E fassiókra és relatiókra vonatkozólag a mandatumokon különféle kancelláriai feljegyzéseket találunk.* A kancelláriában u. i. a munka rendszeres vezetése érdekében a mandatumra rávezették a kiküldöttek nevét, a végrehajtás helyét, nemét, rövid tartalmát és dátumát.* A XVI. század első felében a kiküldött konventi emberek maguk írták rá a mandatumra e jegyzetet subiectiv formában.* Ha a végrehajtásnál sok adatot kellett feljegyezni, a tényállásról jegyzéket, registrumot, esetleg libellum relatoriumot készítettek. A statutiónál, metalis reambulatiónál vagy hosszabb inquisitiónál mindig készítettek ilyet.* Ezt a registrumot otthon oklevél, illetőleg relatio formájába öntik, róla lemásolják a kiadványokat s végül a levéltárba helyezik.*
«Iste littere male sunt execute per fratrem Petrum de Cegled: dies non sunt scripte Evocationis.» (L. o. lt. 1549. II. Fasc. 21. sz.)
«Litteras nostras privilegiales ad fassionem dictorum Domini nostri Regis et nostri hominum duximus concedendas.» (L. o. lt. Statut. A. 30. sz. 1504.)
Ilyenek pl.: «Fassio facta via soluta» (L. o. lt. 1496. 2. sz.), «Extradata utrique parti, actori et in causam attracto» (U. o. Statut. Z. 172. sz. 1504.).
Pl. «Homo regius Johannes filius Jacobi, noster Laurentius, sabbatho proximo post festum Omnium Sanctorum in possessione…» (L. o. lt. 1363. 3. sz.)
Így pl.: «Executio facta est per me fratrem Petrum de Cegled Sabbatho… post… Epiphaniarum… ad faciem repertum in oppido Kys–Warda Georgium de Leue. Via non soluta.» (L. o. lt. 1547. IV. Fasc. 36. sz.)
Erre a köv. adatok utalnak: «In sacristia seu conservatorio vestro diligenter perquirere et iuxta illius continentiam, atque memoriale, sive signaturam, quam testimonium vestrum tempore illius statutionis et contradictionis presente homine nostro regio fecit, litteras… eidem exponenti dare… debeatis» (L. o. lt. 1487. 21. sz.), «Iuxta contenta registri, prout erga notarium habetur in signatura» (U. o. 1506. 12. sz.).
Egy fogalmazványon pl. ilyen jegyzetet találunk: «Reliquus progressus usque in finem habetur iuxta regestrum… in sacristia.» (L. o. lt. I. Prot. 10. l.)
