Ganz Villamossági Művek
Ganz Villamossági Művek
Címe: 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Korábbi nevei: 1878: Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. Villamos Osztálya; 1906. Ganz és Társa Villamossági Rt.; 1929. Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon-, és Hajógyár Rt.; 1949. Ganz Villamossági Gyár; 1953. Klement Gottwald Villamossági Gyár; 1964. Ganz Villamossági Művek. Gyárak (telepek): Villamosgépgyár; Transzformátorgyár; Irányítás-technikai Gyár; Járműgyár, 1024 Bp., Lövőház u. .39.; Óbudai Készülékgyár, 1031 Bp., Szentendrei út 207–209.; Bajai Készülékgyár, 6500 Baja, Kölcsey út 31.; Szolnoki Vasszerkezeti Gyár, 5000 Szolnok, Munkásőr út 34/c. Márkanév: Ganz. Leányvállalatok, alapítások, érdekeltségek: GVM Gyulai Relégyár Leányvállalat; GVM Tüzeléstechnikai Leányvállalat; Ganz Vasúti Járműgyár Rt. Fontosabb termelési ágak, termékek: gépek, villamosgépek; transzformátorok, forgalomszabályozó és -biztosító berendezések; villamos üzemű járművek; alkatrészek tervezése, gyártása, javítása és értékesítése.
Vezetői: Kara Gábor (vezérigazgató); Rácz Mátyás (műszaki igazgató); dr. Dénes Gábor (gazdasági igazgató); Tuza János (kereskedelmi igazgató). Vezetési struktúra: államigazgatási felügyelet alatt áll.
Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 2934,1 M Ft; értékesítés nettó árbevétele 4584,2 M Ft; konvertibilis export árbevétele 549,1 M Ft; rubelexport árbevétele 595,8 M Ft; tiszta eredmény 15,0 M Ft; teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos létszáma 4120 fő; évi átlagos összes kereset 106 074 Ft/fő; évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 103,5%.
A vállalat rövid története: 1844-ben alapította a vállalat névadója, a svájci származású Ganz Ábrahám azt a vasöntő vállalatot, amely később rt.-vé alakult s tevékenységét 1878-ban kiterjesztette az akkor új és nagy fejlődési lehetőséget kínáló villamosgép- és -berendezés-gyártásra is. Az üzem az 1890-es évek elején már 800 munkást dolgoztatott. 1884–85-ben mérnökei kidolgozták a gyár világhírnevét megalapozó transzformátoros villamosenergia-szállító és -elosztó rendszert. A századfordulóig a Ganz majdnem 300 villamos erőművet és elosztórendszert gyártott és épített szerte a világon. 1897-ben a jelenlegi törzsgyár helyén 1500 embert foglalkoztató új, modern gyártelep létesült. Megkezdődött az egyenáramú, majd saját fejlesztés alapján a váltakozó áramú villamos vontató járművek gyártása. A Ganz szállította és szerelte fel a világ első nagyfeszültségű forgóárammal működő villamos vasútvonalát Észak-Olaszországban. Az Osztrák–Magyar Monarchia hatalmas belső piacára támaszkodva világcéggé fejlődő és 1906-ban önálló rt.-vé alakuló gyárnak az I. világháború után a jóval kisebb magyar piac és a világkereskedelmet gátló protekcionizmus már csak szerényebb fejlődési lehetőségeket biztosított. 1929 végén a Ganz-vállalatok ismét egy rt.-ben egyesültek. A szétválások és egyesítések a részvénytöbbséget birtokló Magyar Általános Hitelbankhoz kötődő tőkéscsoportok pénzügyi érdekeihez, manipulációihoz igazodtak. Ezekben az években a műszaki fejlesztés veszített dinamizmusából, de a megbízható és korszerű Ganztermékek továbbra is jól eladható cikkeknek számítottak az exportpiacon. A II. világháborúban a gyárterület 80%-a elpusztult. Az újjáépítés – állami támogatással – 1948 végére fejeződött be. Az 1949-es államosítás utáni években számos részleg önállóvá vált. Így pl. a jelenlegi Villamosipari Kutatóintézet, a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára, a Villamos Automatika Intézet, a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat is eredetileg a Ganz részlegeiből alakult meg. Újabb átszervezések során 1964–65-ben és 1974–75-ben a gyárhoz vidéki gyártelepeket csatoltak. Az átszervezések után a vállalat profilja egységesebbé vált. A 3 fő terület: erőművi nagyteljesítményű villamosgépek és berendezések gyártása; nagyfeszültségű transzformátorgyártás; villamos vontatás; vasútvillamosítás. Kiépült a versenyképesség javítását szolgáló fővállalkozói szervezet is.
Új jogosítványok: 1988 óta a külkereskedelmi jogosítvány, fővállalkozói tevékenység.
