Királyi viselet a XIII. században.
Királyi viselet a XIII. században.
Kevesebbet szólhatunk a tulajdonképeni királyi viseletről. Igaz ugyan, hogy mindinkább megszaporodnak a királyi pecsétek, hol az uralkodó teljes fejedelmi díszben van feltüntetve, de ezek sok tekintetben konvenczionálisok, azonfölül a részletek is nagyon elmosódnak, képet pedig csupán egyet ismerünk, Herman thüringiai tartománygrófnak a stuttgarti királyi könyvtárban levő psalteriumából, melyben «Rex Vngarie» fölirattal kétségkivül Hermann kortársa, II. Endre király van ábrázolva (22. tábla, 7. sz.), de itt sincs feltüntetve a teljes királyi öltözet, mert a kép csak a test felső részét foglalja magában. Ennél is jellemző a lehajtott széles gallér, a mely azonban mégis keskenyebb, mint a minőt II. Géza és III. István pecsétjein (22. tábla, 1–2.) találunk, azonfölül abban is különbözik úgy ezektől, mint a cividalei codex fejedelmi viseletétől, hogy a gallér nem kerek, hanem elől keskenyre van vágva, hátul pedig már a hónaljtól kezdve kiszélesedik, úgy hogy olyanforma lehetett, mint a szürgallér. Egykoru külföldi emlékekből tudjuk, hogy a hermelin gallér ekkor már Európaszerte el volt terjedve, II. Endre képén azonban paszomántnak látszik, mely koczkákba foglalt apró keresztekkel van diszítve. A tunika kettős újja, a mi különösen a következő század viseletét jellemezte, már ennél a képnél is megállapítható; a hosszú, bő újj alól ugyanis ez a kézfejig érő másik szűk ruhaujj tűnik elő, melynek diszítése olyan, mint a galléré s ez mutatja, hogy nem tekinthető az esetleges alsó tunika újjának. A bal vállra palást van vetve, jobbjában Endre kormánypálczát tart, mely nem a pecsétek konvenczionális liliomos jogara, hanem olyanforma buzogányszerű, mint a minőt III. Béla sirjában találtak (VI. 3.). A pecsétek közt V. Istváné (22. tábla, 4. és VII. 14.) és III. Endréé (22 t. 9.) mutat a királyi viseletben lényegesebb változást, mely abban áll, hogy a keskeny prémmel vagy ékköves paszománttal szegélyezett palást arányosan takarta mind a két vállat s nem féloldalt hordták, két szárnyát pedig nem boglárral, hanem mentőkötővel foglalták össze. A tunikáról elmaradt a gallér, e helyett nyaka ék alakban mélyen ki volt vágva s paszománttal vagy prémmel szegélyezve; derékban keskeny, boglárok öv tartotta össze. III. Endre pecsétjén a felső tunika – úgy látszik – annyira megrövidült, hogy csak térdig ér, úgy hogy egészen dolmányszerű jellege van; az alsó tunika azonban még mindig meg van, bár a pécsi domborműveken Herodes (19. t. 24.) már jóval előbb csupán térdig érő felső tunikában, a bokáig érő hosszú, alsó tunika nélkül van ábrázolva. (V. ö. VII. 5.).*
A stuttgarti psalteriumról l. Századok. XX. 1886. 56. Boncz Ö. Vázl. a magy. visel. tört. 2. r. 21. (V. ö. 22. t. 6–7. sz.)
