50. Révai Miklós és a korabeli nyelvtudomány. Simonyi Zsigmond
50. Révai Miklós és a korabeli nyelvtudomány.
Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond
A XVIII. század vége s a XIX-nek eleje valóságos virágkora volt a magyar nyelvészetnek. Sajnovics, Gyarmathi, Révai, Verseghy, Beregszászi Nagy Pál olyan nevek, melyeket mindenha büszkén fog emlegetni tudományunk története. Sajnovicsot, Gyarmathit és Beregszászit külföldi filológiai tanúlmányaik, Révait és Verseghyt a hazai irodalmi és nyelvújítási mozgalmak vezették a nyelvtudományi kutatáshoz, s a nyelvújítás harcai ösztönözték Beregszászit is legbecsesebb munkája megírására.
Volt ugyan régebben is nyelvtani irodalmunk, de az jobbára a hagyományos latin grammatika jármát nyögte, ámbár nincs híjával az elmés és érdekes részleteknek.
Régi nyelvtanirodalmunk
Szenci Molnár Albert
Geleji Katona és Csipkés György
Otrokocsi Fóris és Pápai Páriz
Nyelvrokonítás
Sajnovics János
Gyarmathi Sámuel
Szótárirodalom
Görög és Kerekes nyelvtani páyázata
A Debreceni Grammatika
Az ikes igék védelme
Révai az ikes igékről
Révai nyelvtudományi munkássága
Az Antiquitates és Elaboratior Grammatica
Verseghy Ferenc
