Nyelvrokonítás
Nyelvrokonítás
E közben a külföldön két tudós folytatta nyelvünknek rokonítását: egy utazó, Strahlenberg f. J. (1730.), ki már a magyar-finn rokonsághoz csatolja a szamojéd, török, mongol, tunguz nyelveket is, – s egy történettudós, Fischer J. E. (1768–70.), kinek munkáiból különösen két fontos észleletet emelhetünk ki: hogy t. i. a finn-ugor nyelvek közül a vogul hasonlít leginkább a magyarhoz, s hogy a magyar sok szót a török nyelvből vett át.* – Hazánkban a magyar-finn rokonság kérdésével tudtunkra először Huszti András foglalkozott 1760. tájban, de szóegyeztető jegyzetei kéziratban maradtak, s csak Pray György által van róluk tudomásunk, de e hírneves történetbúvárunk még 1761-ben nagyon kétkedőleg nyilatkozott a rokonító kisérletekről (Annales Hungarorum című munkájában).
A finn-ugor nyelvhasonlítás történetének legtüzetesebben Munkácsi B. tárgyalta a M. Nyelvőr 11. kötetében.
