47. Az egyeztető irány. Váczy János
47. Az egyeztető irány.
Váczy János
Váczy János
Néhány jeles fiatal író az eddig ismertetett költői irányok egyikéhez sem csatlakozott szigorúan, bár mind a háromhoz vonzódott többé-kevésbbé. Nem idegenkedtek a franciások bölcseleti eszméitől, sem a klasszikus formáktól, sőt a hagyományos vagy a népies irány tárgyaitól s külalakjától sem: de első sorban mégis a német költészet hatása alatt állottak. Elméletben és gyakorlatban a művészi szép eszménye lebegett előttük, s a nyugot-európai versformák meghonosításán fáradoztak a nélkül, hogy kizárólag csak ezeket mívelték volna. A költői nyelv csinosítása, az ízlés nemesítése, a versformák bővítése volt főcéljuk, mint Kazinczynak, a kivel jobbadán egy időben kezdték működésüket; de mig Kazinczy a föllépése előtt kifejlett irányok közül inkább csak a klasszikainak hódolt s a német szentimentálizmus hatását éreztette. Verseghy Ferenc, Bacsányi János, Szentjóbi Szabó László, Dayka Gábor és mások a hagyományos magyar verset sem mellőzték s a franciások eszméit és tárgyait is tovább fejlesztendőknek tartották. Életsorsuk és költői irányuk egyaránt sok hasonlóságot mutat. Verset és prózát írtak a Magyar Musába, Magyar Museumba és Orpheusba; a József császár uralkodásának végén felbuzdúlt nemzet küzdelmeibe vegyűltek, ünnepelvén az abszolut uralom súlyától felszabadúlt magyar alkotmány visszaállításának napjait. Útmutatójuk és sok tekintetben mesterük Ráday Gedeon volt, a kitől nemcsak Kazinczy tanúlta a nyugot-európai versformákat, hanem ez utóbbiak is, osztozván Rádaynak egész felfogásában, mely a klasszikai és hagyományos magyar vers mívelését sem zárta ki a nemzeti költészetből.
Ráday Gedeon
Ráday költői működése
Verseghy Ferenc
Verseghy költeményei
Verstani értekezések
Bacsányi János
A kassai magyar társaság
Bacsányi Bécsben
Bacsányi művei
Szentjóbi Szabó László
Dayka Gábor
