Szentjóbi Szabó László

Teljes szövegű keresés

Szentjóbi Szabó László
Bacsányival egy időben kezdte költői pályáját két más ifjú költő: SZENTJÓBI SZABÓ LÁSZLÓ és DAYKA GÁBOR. Amaz 1767-ben született a biharmegyei Ottományban, emez a következő évben Miskolcon. Mindkettő a tanári pályán működött: amaz előbb Nagyváradon mint a közös iskolák tanítója s később mint a nagybányai gimnázium tanára, végre mint biharmegyei aljegyző; emez kilépvén az egri szemináriumból mint negyedéves theológus, előbb Lőcsén, majd Ungvárott tanárkodott. Mindkettő kora ifjúságában hanyatlott sírba; amazt a kufsteini börtön szenvedései törték össze, mint a Martinovics-féle öszeesküvés részesét; emennek tüdősorvadás oltotta ki életét. Még csak huszonnyolc évesek voltak. Mindkettő lirikus, bár amaz írt egy drámát is, és mindkettő a német és a klasszikus költészet hatása alatt áll. De mig amaz áthajlik a népi irányhoz és rímes verseiben legtöbbször eldob minden mértéket, csupán a szótagok számához köti magát: emez az olasz és francia költészet hatását is érezteti s legsikerűltebb műveiben Kazinczy költői eszméinek mintegy a gyakorlati megvalósítója.
Szentjóbi Szabó László eredeti költeményének tárgyait ugyanabból a körből meríti, mint Bacsányi, bár inkább az eszményi szerelem édességét s bizonyos szelíd melancholiáját érezteti (A Czenczi rózsája, A sírhalom, Egy megvetettnek keserve). A természet változásait is érzelmes hangjába olvasztja, de e nemű pár költeménye (A tavasz, A reggel) nem versenyezhet az előbbiekkel. Bölcselmi alapú verseiben kevés a mélység, e helyett némi epigrammai hatásra törekszik. Tiszta lírai műveiben a dallamosság csínnal, naiv érzése gyöngéd kellemmel vegyűl. Egyben azonban eltér társaitól. T. i. kisebb költői elbeszéléseket is ír s ezekben komikai ere és szeszélye legélénkebben nyilatkozik az idétt. Az együgyű paraszt, A nagy szüret Telegden, A bús puttonos című költeményei tárgyukra, előadási formájukra s hangjukra páratlanok akkori irodalmunkban. Kivált az első maig is sikerűltebb rövid költői elbeszéléseink közé tartozik a víg nemben: a paraszt és póstamester néhány találó komikai vonású rajza s a befejezés csattanóssága miatt mostani olvasókönyveinkben is rendesen előfordúl. Drámája: a Mátyás király vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma, mint színmű, bár többször előadatott, kevés becsű, de szónokiasan emelkedett hangja méltánylatot érdemel. Prózai művei közt az Első Mária magyar királynő élete című a legnevezetesebb, a melyben az író a komoly történeti előadás hangját némi regényes színezettel törekszik vegyíteni. Sajnos, hogy e műve csak töredék maradt, de stílje így is bátran hasonlítható a Kármánéhoz és Kaczinczyéhoz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem