A BONELLI FÜZIKÉJE. Phylloscopus bonelli (VIEILL.) 1819.
A BONELLI FÜZIKÉJE.
Phylloscopus bonelli (VIEILL.) 1819.
Phylloscopus bonelli (VIEILL.) 1819.
[Sylvia Bonelli VIEILL. – S. Nattereri TEMM. – S. prasinopyga LICHT. – Phyllopneuste montana BREHM. – Ph. Bonellii BP. – Ficedula Bonelli KEYS. & BLAS.]
Jegyei: akkora mint előbbi; 2-ik (első nagy) evezőjének hossza leginkább a 6-ikkal egyezik, a 3., 4. és 5-ik evező a szárny hegye; alul fehér; felül halavány szürkebarnás, némi alig észrevehető zöldes, rozsdássárgás árnyalattal; különösen feje és nyakoldalai kopott, elfakult benyomást keltenek; farcsikja valamivel élénkebb sárgászöldes rozsdabarna; szárny- és farktollainak szegése sokkal élénkebb (zöldessárga), mint a többi füzikéknél, kivéve a sisegő füzikét; csőre szarubarna, az alsó káva világos; lábai szennyessárgás hússzínűek; szemei barnák.
Mértéke: H. 11,3–11,5; Sz. 6–6,3; F. 4,8–4,9; L. 1,7–1,8; Cs. 1,05–1,1 cm.
Dél-Európában, a Földközi tengerrel határos részekben honos, de inkább nyugaton – Spanyolországtól Görögországig – noha felterjed Svájczba, Ausztriába (Tyrol, Salzburg, Stájerország) is. Leginkább a hegységek sziklás, bokros, déli lejtőin, a hol vörösfenyők vannak, szeret tartózkodni. STETTER Batiznál a Sztrigy folyó mellett 1845 márczius 24-én lőtt volna egyet, ez azonban valószinüleg csilp-csalp füzike volt. Hazánkban csak Nagy-Küküllő megyében fordult eddig elő, hol CZYNK E. Felméren 1889 augusztus 19-én lőtte az elsőt (
). 1890 április 10-én ugyanő az Olt mellékén Fogarason ejtett el egyet (fiat. 
), s később augusztusban Margineni vidékén.* Ezek közül a Nemzeti Múzeumba két példány került. Nálunk való fészkeléséről nincs ez ideig biztosabb adatunk.*
). 1890 április 10-én ugyanő az Olt mellékén Fogarason ejtett el egyet (fiat. ), s később augusztusban Margineni vidékén.* Ezek közül a Nemzeti Múzeumba két példány került. Nálunk való fészkeléséről nincs ez ideig biztosabb adatunk.*
Orn. Jahrb. 1891. 206–208.
Fészkelését (Stájerországból) leirta BL. HANF.: Die Vögel d. Furtteiches und seiner Umgebung. 58–59. l. (Mitth. d. Ver. f. Naturw. in Steiermark.)
