525. Debrecen, 1849 április 14. Kossuth válasza Batthyány Kázmér délvidéki kormánybiztos április 10-i jelentésére: utasításokat a…
525.
Debrecen, 1849 április 14.
Kossuth válasza Batthyány Kázmér délvidéki kormánybiztos április 10-i jelentésére: utasításokat ad neki a visszaszerzett csajkás kerület politikai szervezetére vonatkozólag, közli vele a függetlenségi nyilatkozat várható elfogadását és felajánlja neki az új kormányban a külügyminiszteri helyet.
Debrecen, 1849 április 14.
Kossuth válasza Batthyány Kázmér délvidéki kormánybiztos április 10-i jelentésére: utasításokat ad neki a visszaszerzett csajkás kerület politikai szervezetére vonatkozólag, közli vele a függetlenségi nyilatkozat várható elfogadását és felajánlja neki az új kormányban a külügyminiszteri helyet.
Batthyány Szabadkáról, ápr. 10-én írt levelében jelentette, hogy a csajkás kerület községei egymásután meghódolnak, ismertette Perczel rendeletét a kerület új polgári szervezetéről s közölte, hogy nem helyesli azt, mert nem kivánja a kiváltságos kerületek számát szaporítani s a csajkás kerület különben is Bács megye szerves része volt korábban.* A Bizottmány véleményét kérte, valamint utasítást arra, hogy »a kerület polgári és politicai tekintetbeni rendezését illető milly szabályokat és intézkedéseket léptessen életbe.« Kérte azt is, hogy a zavarok elkerülése végett világosan jelentsék ki, kit illet az ilyen természetű intézkedések joga, a seregvezért-e, vagy a kormánybiztost? Kossuth közvetlenül a nagyjelentőségű képviselőházi ülés előtt az alábbi választ adta neki:
A csajkás kerületet Mária Terézia létesítette 1763/64-ben, Bács-Bodrog megyének akkor a péterváradi határőrvidékhez tartozott, a Tisza és a Duna összefolyása által alkotott szögletéből, Titel székhellyel. Lakosai katonai szervezetben éltek és a Dunán és Tiszán teljesítettek szolgálatot.
Gróf főispán úrnak f. hó 10-éről írt levelére következőkben sietek válaszolni:
Perczel tábornok úrnak a visszaszerzett csajkások kerületébeni politicai organisatióra vonatkozólag – ide mellékelem nevezett tábornok úrhoz mai napról írt levelem másolatát.*
Kossuthnak ezt a levelét, amelyet még valószínűleg Perczel fentebb, a 876. l. 2. jegyzetében említett levelére írt válaszul, nem ismerjük. Tartalma lényegében azonos lehetett a Batthyánynak írt levélben foglaltakkal.
Ebből megérteni méltóztatik gróf főispán úr nézeteimet, és meghatározva találni azt, mi teendője a hadvezérnek a visszaszerzett részekben, úgy azt is, mi a kormánybiztosoké.
Megírtam Perczel tábornok úrnak, hogy az országgyűlés által sanctionált kormányzati elv, a politicai dolgokat polgári biztosok által intézni.
És azért neki, mint vezérnek intézkedési köre addig terjed, hogy a visszaszerzett részt az országhoz visszacsatolja, s a kormány további intézkedéseig haditörvény alá helyezi – és tovább nem.
Kijelentettem, hogy a csajkások kerületére vonatkozó intézkedéseit nem helyeselhetem.*
Perczel nyilt rendeletében – amelyet fentebb említett jelentésében megküldött Kossuthnak és amelyet Batthyány is mellékelt másolatban leveléhez – a csajkás kerületet »szabad polgári kerületnek« nyilvánította, hivatalos nyelvévé a szerbet jelentette ki, megadta nekik a jogot tisztviselők választására, önmaguk igazgatására, a »legszentebbül« biztosította minden lakosnak az 1848-i törvények által nyujtott összes jogokat, s csak a jövőbeni felkelés esetére helyezte nekik kilátásba azt a büntetést, »mellyet már eddig is megérdemlének és melly csak az emberiség tekintetéből és a való kereszténység törvényeinél fogva engedtetik el a magyar nagylelkűség által.« Teljes amnesztiát adott tehát Perczel a szerbeknek és ez ellen foglalt állást Kossuth mind a Perczelhez, mind a Batthyányhoz írt levelében.
Miknek következtében határozottan megírván neki azt is, mi a teendő a Csajkás kerületben s általában Bácsban politicai tekintetben, s hogy ez Gróf főispán úr által leend eszközlendő.
Ezennel felkérem Gróf főispán urat, méltóztassék:
1. A csajkás kerület katonai szerkezetét megszüntetni, a csajkás bataillont feloszlatni, a kerület népességét lefegyvereztetni, s a határőri szolgálat alól felmenteni.
2. Ezen kerületet Bács megyébe visszakebelezni, azomban kijelenteni, hogy a kerület, mint Bács megyének egyes választó kerülete, követválasztási jogát a törvénynek értelmében megtartandja.
Az amnestiára nézve azt tartom: hogy a rablásokban, bujtogatásokban és öldöklésekben résztvett criminalisták – legyenek azok eggyesek, vagy egész községek mint p. o. Szenttamás, amelly azonfelül nyílt harczba is szállt a nemzettel s a szomszéd magyar lakóú helyeket pusztítá – amnestiára nem méltók s a nekik adandó amnestia igen káros leendene az országra.
S ennélfogva méltóztassék Gróf főispán úr egy egész Bácsra kiterjendő visgáló törvényszéket alakítani, s ez által a most elsoroltak közé tartozó akár egyeseket, akár községeket összeiratni, s vagyonukat zár alá vétetni, hogy abból a károsultak kármentesítethessenek.
Nem lehet, hogy az ország a kármentesítés iszonyú terhét magára vegye egyrészről, más részről pedig a rablókat, nyílt árulókat amnestiálja, s annyi rablás, pusztítás, gyilkolás után javaikban békén ülni engedje. – Mi végre Gróf főispán úrnak teljhatalmú orsz. biztosi hivatalátoli felmentését illeti,* erre nézve válaszom abból áll:
Erről nincs szó Batthyány fentebbi levelében, de az ugyanaznap érkezett két másik jelentésében sem. (L. OHB 1849: 5509. és 5510. sz. alatt.)
Hogy a nemzetgyűlés éppen ez órában mondja ki az ország függetlenségét az osztrák uralomtól, – s egyszersmind új kormányalakításról is határoz.
Én Gróf főispán úrban azok között, kik szegény elárult hazánknak a vészek perczeiben is mindig hű, és minden áldozatra kész fiai maradának, egyikét tisztelem azoknak, kik bölcs belátás, szilárd akarat, férfias elszántság s csüggedetlen buzgóság által igen sokat tevének ahhoz, miszerint a magyar nemzet ma innepeinek legnagyobbikát, legdicsőbbikét, a függetlenség napját ülheti – és azért
én Gróf főispán urat a nemzetgyűlésnek ma meghozandó határozata után arra fogom felkérni, miszerint az újan alakítandó kormányban egy helyet, különösen a külügyministerséget, elfoglalni méltóztassék.
Addig pedig szívesen arra kérem; hogy Bácskára nézve méltóztassék a fenebb megírtak szellemében – a hazának örök háláját kiérdemelte kormánybiztosi működéseinek befejezéseül, a szükséges rendeléseket s intézkedéseket megtenni, hogy a hazának ezen áldásdús része, mellyért annyi hű honfi vér lőn a mult évben elpazarolva, az országnak biztosítassék.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 5511.
Közli Thim. J. i. m. III. k. 645. s köv. l.
Közli Thim. J. i. m. III. k. 645. s köv. l.
Mellette Batthyány Kázmér fent ismertetett jelentése, mellékelve hozzá Perczel tábornok Csurogon április 9-én kelt nyilt rendeletének másolata a csajká kerület polgári viszonyait illetőleg.
