322.
Debrecen, 1849 március 2.
Kossuth levele Szemeréhez a kápolnai csatát követő visszavonulásról és a támadó hadműveletek terveiről.
A 27-ki nap végeredményével in ultima analysi meg vagyok elégedve. A 28-ki brillians nap volt, de nem volt eléggé használva a győzelem, ha használja a vezér, most Gyöngyös táján álltok.
De a Poroszló felé való retiráda borzasztó schnitzer. – Retiráda győzelem után! nekünk terrenumot kell nyerni – Poroszlón, Füreden egy hét alatt éhenhalunk. Hiában írjátok hogy teremtsek, Isten nem vagyok, e vidék meg nem bír, ha terrenumot nem nyerünk.
Megverve nem vagyunk s Kassától Egerig feladtuk a terrenumot – így éhen veszünk.
Damianich – Vécsey 12,000 ember legharcziasabb sereggel hetek óta hiában vesztegel. Ezt nem tűrhetem, vagy alkalmazzátok felfelé, vagy leküldöm az elsőt a ráczok ellen.
Szolnoktól Pestig nincs több 5000 embernél, Pest-Budán alig 3000, mint ellenetökben áll.
Írtam a főtábornoknak, hogy debouchiroztassa Damianicsot 9000 emberrel Czibakházáról, Vécseyvel tetessen demonstratiót Szolnok felé, maga pedig menjen előre.
Vagy segíti az ellen Szolnokot, s akkor ti veritek meg főerejét – vagy nem segíti s Damianich győz. De ne retiráljatok az Istenért vesztett ütközet nélkül.
Az élelemről te disponálj, innen a dolog messze esik. Rendelkezz Repeczkivel, Bónissal.
A vegyes törvényszéknek Füreden nincsen helye, Ha Miskolczon nem lehet, tedd Kálóba, de már egyszer operáltass vele.
Előre! Előre! Szólj a tábornokokkal.
Debrecen 2/3. 49. este 5 órakor.
S. k. eredeti O. Lt. Szemere Bertalan iratai.
1303. rakt. sz. 15–17. l.