Nagylócz.
Nagylócz.
Nagylócz. (Azelőtt csak: Lócz.) Szécsény közelében, az Őrhegy alatt fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 277, lakosaié 1841, a kik mind róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Szécsény. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzésben már az egyházas községek között szerepel. A XV. század első felében a Szécsényi család birtokában találjuk. 1450-ben Szuhai Antal vette meg egyik részét. 1461–81-ben Hollókő várához tartozott. Guthi Országh Mihály nádor 1475-ben egy részét Izsófalvi Pán Péternek adta. A XVI. század elején Várkonyi Trombitás Demeternek volt itt birtoka, melyet magtalan halála után II. Ulászló király 1511-ben Werbőczy Istvánnak adományozott. 1548-ban Trombitás László, a Lossonczyak, Csókás Ferencz és Thelky Mikó voltak a helység földesurai. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562–63-ban Csender Cselebi hűbérbirtoka volt. 1579-ben 30 porta után adózott a töröknek. 1598-ban a Lossonczy család volt az ura. 1715-ben 14 és 1720-ban 15 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a gróf Forgách és a Szemere családok, 1770-ben gróf Forgách Miklós és János, Vattay Pál, báró Haller Sámuel tábornok és Kamotsay András, 1826-ban pedig gróf Forgách József, a Szemere család örökösei és Pongrácz Boldizsár, 1832-ben pedig gróf Forgách Pál és Horváth Edmund voltak itt birtokosok. Jelenleg Berczelly Jenőnek, Plachy Tamásnénak, báró Buttler Ervinnek és Pekácsy Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A községbeli úrilakok közül az emeleteset Pongrácz Boldizsár építtette a XIX. század elején, a másikat pedig báró Buttler Henrik 1870-ben. Az itteni róm. kath. templom még a középkorból maradt fenn, de 1888-ban újjáépítették. 1873-ban a kolerajárvány pusztított a lakosok között, 1881-ben pedig a falu kétharmada leégett. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A község határához tartozik a Várhegy, a hol hajdan a közeli Hollókő várának őrállomása és váracsa volt. A községhez tartoznak: Alsó-, Felső- és Középzsúny-puszták. E puszták helyén állott a középkorban Zsúny falu, mely 1423–61-ben Hollókő várához tartozott és vámszedőhely is volt. A XVI. század közepén elpusztúlt. Az 1562–63. évi török számadáskönyvekben már csak pusztaként szerepel. Ide tartoznak továbbá Apácza-, Bikkfő (azelőtt Ujpuszta), Cserbércz-, Hársvölgy-, Kalmár-, Kasza-, Mocsolyavölgy-, Nagyoldal- és Szádellő-puszták.
