Nagyoroszi.
Nagyoroszi.
Nagyoroszi. A drégelyi hegyek alatt, a honti határ közelében fekszik. Magyar nagyközség, 427 házzal és 2257 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Egyike a legrégibb községeknek, mely már Kálmán király (1096–1114) uralkodása alatt alakúlt. Első lakosai Galicziából és Lodomériából beköltözött oroszok voltak, a kik után Oroszfalvának nevezték. Lakosai Kálmán király uralkodása alatt királyi ajtónállók voltak s már ekkor nevezetes kiváltságokat élveztek. Kiváltságaikat Róbert Károly, Nagy Lajos és Zsigmond királyok is megerősítették. II. Ulászló király 1495-ben újabb kiváltságlevelet állított ki részükre, melyben az elődeitől adott kiváltságleveleket is megerősítette. E kiváltságlevél alapján 1505-ben a helység elüljárói a határok megállapítása czéljából a nádori itélőmester előtt megjelenvén, a határokat megjárták, mely alkalommal a Velika, Jásztelek és Puszta-Berény nevű puszták birtokában is megerősítették őket. II. Lajos király 1516-ban a lakosokat összes birtokaikban újra megerősítette. Visegrád elfoglalása után (1544) a törökhad, midőn Nógrád várát vette ostrom alá, itt ütött tábort. E vár elfoglalása után Nagyoroszi is behódolt a töröknek. 1552 nyarán, midőn Ali basa Drégely várát vette ostrom alá, ismét megszállották a törökök, a minek az emlékét a »Bég kútja« és a »Táborárok« őrzi. Az utóbbi helyen húzódtak meg a törökök, a Bég kútja helyén pedig Ali basa sátra volt és a kútat is ő ásatta. 1563-ban 110, 1579-ben 63 adóköteles háza volt. A mohácsi vész utáni korszakban is több ízben nyert kiváltságleveleket. Igy 1528-ban I. Ferdinándtól, 1610-ben II. Mátyástól és 1631-ben II. Ferdinánd királytól. A török hódoltság után, 1688-ban, I. Lipót király a lakosokat összes kiváltságaikban megerősítvén, ősi 90birtokaikban is meghagyta őket, 1692-ben pedig a katonatartás és más hasonló kötelezettségek alól is felmentette őket. 1700-ban gróf Konzin Valkard nyerte e helységet adományul, de a birtokbaiktatás, az ősi kiváltságaira féltékeny lakosság tiltakozása következtében, nem volt megtartható. Gróf Konzin magvaszakadtával gróf Stahremberg Tamás nyert rá királyi adományt. A lakosok tiltakoztak ugyan az ellen, hogy jobbágysorsra jussanak, de az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával mégis már gróf Stahremberg szerepel a község földesuraként. Midőn 1790-ben a helység zálogjogon gróf Keglevich Károly örököseire szállott, a lakosok pert indítottak a földesuraság ellen, mely per még 1826-ban is folyt. A XIX. század közepén az uradalom a gróf Berchtold családra szállott és jelenleg gróf Berchtold Miklós a legnagyobb birtokosa, kinek itteni kastélyát még a Stahrembergek építtették, gróf Berchtold Rikárd 1856-ban átalakíttatta, gróf Berchtold Miklós pedig 1879-ben kibővíttette. Van itt körülbelül 500 kötetes könyvtár, régi és új festmények olasz és angol mesterektől, antik bútorok Malmaisonból, I. Napoleontól származó 4 kandeláber stb. Az itteni szép r. kath. templom, melynek kegyura gróf Berchtold Miklós, 1873-ban épült. 1720 május. 17-én a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1849 január 11-én a község határában kisebb összecsapás volt Görgeynek Ipolyság felé húzódó utócsapata és a császáriak között. Van itt »Községi hitelszövetkezet«, »Fogyasztási és értékesítő szövetkezet«, gazdakör és iparoskör és gróf Berchtold Miklósnak hengermalma. A határbeli Kecskehegyről támadták meg a törökök Drégelyt. Ide tartozik: Deszkáspuszta,, Erzsébetmajor és gróf Berchtold vadászlaka, melyet 1905-ben építtetett, de most lényegesen megnagyobbíttat.
Nagyoroszi: A római kath. templom.
Gróf Berchtold Miklós kastélyának egyik részlete.
