Nagydarócz.
Nagydarócz.
Nagydarócz. A Szuha-patah mentén fekvő magyar kisközség. Van 157 háza és 900 róm. kath. vallású lakosa. Postája helyben, távírója Fülek, vasúti állomása Perse. A hagyomány szerint a helység a XIV. század elején Csák Máté birtoka volt és később a Daróczy családra szállott. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. 1548-ban Daróczy András, Gál, Albert és László, továbbá Pinczy Péter, Nagy György és Török Antal voltak a földesurai. Veleszomszédos volt Rónagaráb, mely 1548-ban Bebek Ferenczé volt. 1598-ban Wyszary János birtokában találjuk. 1715-ben hét magyar és egy német, 1720-ban nyolcz magyar háztartást írtak össze e helységben. 1754–55-ben Kovács György, Pál, Ferencz és László voltak itt birtokosok. 1770-ben gróf Koháry Ignácz és Jaan László, 1826-ban a Koháryakon kívül a Nagydaróczi Kovács család, továbbá Horkovics József és a Vattayak. Jelenleg Coburg Fülöp herczegnek és Horkovics Gyulának van itt nagyobb birtoka. A községbeli két úrilak közül az egyiket 1821-ben Horkovics József építtette s ez jelenleg Horkovics Gyuláé, a másikat Zmeskál Zsigmond 1865-ben építtette s ezt a helybeli közbirtokosság vásárolta meg. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a helységben. Csaba Istvánnak és Gézának gőzmalmuk van itt. A határban bazaltbánya áll mívelés alatt. A községhez tartozik: Dóra-major, Fülöpszállás-puszta és Zálogos-puszta. Az utóbbinak területe eredetileg Osgyánhoz tartozott. A XVI. század második felében, azonban a füleki török bég az osgyáni határból ezt a területet a nagy darócziak részére kihasította.
Nagydarócz: Horkovics Gyula úrilaka.
