Nagyhalom.
87Nagyhalom.
Nagyhalom. (Azelőtt Nagy-Sztráczin.) A Kürtös-patak és az Ipoly között fekvő kisközség. Házainak száma 74, lakosaié, a kik túlnyomó számban tót ajkúak és evangélikus vallásúak, 364. Postája Kiskürtös, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal. Eredetileg a honti vár tartozéka volt. A XIV. század elején Drághi Tamás fiainak birtokában találjuk, a kik azonban azt Szécsényi Tamás birtokainak elpusztítása következtében elveszítették. E birtokot a király ezután kárpótlásul Szécsényi Tamásnak adta. 1439–1460-ban a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1548-ban Ebeczky László volt a földesura. A XVI. század közepén a törököknek behódolván, a szécsényi szandzsákhoz tartozott és 1562–63-ban 17 adóköteles háza volt. 1586–88-ban Hasszán bin Murád, a Szécsény várbeli gyalogosok egyik tizedese bírta a helységet hűbérül, de 1592-ben Musztafa Diváne Szécsény várbeli vitéz hűbérbirtoka volt. 1593-ban felszabadult a török hódoltság alól. 1598-ban Ebeczky Tamás volt a földesura. 1715-ben 10 tót, 1720-ban öt magyar és 14 tót háztartását vették fel. 1736-ban már Csemiczky Gábor, Nógrád vármegye alispánja volt az ura, a XIX. század első felében is a Csemiczky családé s jelenleg is Szemere Ödönné, szül. Csemiczky Sarolta a helység legnagyobb birtokosa. Az övé az ősi Csemiczky kastély is, melyet Csemiczky Péter a XVIII. század elején egy régi favár helyén olasz építőmesterekkel építtetett, a mi különben a belső helyiségek hatalmas bolthajtásain is látszik. A kastély helyiségei tele vannak érdekes és nagy műbecscsel bíró tárgyakkal. Vannak itt remek művű régi szekrények, empirebútorok, antik csillárok és tükrök, régi ötvösművek, Bercsényi Miklós kardja, antik festmények és gobelinek, gazdag Vieux-Wien, Vieux-Saxe, Elbogen, herendi, Sevres és Golf porczellánok, remek Capo di Monte vázák és 24 személyre való meisseni service. Az itteni evangélikus templom oltárát 1694-ben Goeczky István készíttette. A templomot Csemiczky Imre és Boldizsár 1776-ban állíttatták helyre. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy aranyozott ezüstkehely, melyet Pápay Péter és Galambos Zsuzsánna 1658-ban készíttettek, a hozzátartozó s 1652-ből való ezüsttányért pedig Széchy Katalin adományozta. 1869-ben a község fele leégett. Ide tartoznak: Ödön- és Sarolta (azelőtt Polyák) puszták, továbbá Szemere-puszta (azelőtt Kispatak).
Nagyhalom. – Szemere Ödönné kastélya.
Nagyhalom. – Szemere Ödönné kastélya.
Nagyhalom. – Szemere Ödönné kastélya.
