Keszeg.
Keszeg.
Keszeg. A pestmegyei határtól nem messze fekvő kisközség. Házainak száma 88, vegyesen magyar és tót, róm. kath. vallású lakosaié 613. A postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Vácz. Területe már az őskorban lakott volt, mert határában őskori telepek vannak; de községként csak a XVIII. század elején települt. A XVII. században még csak puszta. 1634-ben Bosnyák Tamás, 1641-ben Bosnyák Judit birtokában találjuk, a ki 1663-ban Juhász Máténak adta zálogba. 1667-ben Juhász Gergely, 1691-ben pedig Juhász Erzsébet, Szilassy János özvegyének a kezén találjuk. Az 1715. évi összeírásban még nem fordúl elő. 1720-ban három magyar és 14 tót háztartását írták össze. Az 1715. évtől kezdve a Baráthi Huszár család volt a község földesura és jelenleg is Baráthi Huszár Elemér a legnagyobb birtokosa. Kastélya elejét Huszár József 1749-ben építtette, a többi részét pedig Huszár Károly a múlt század 70-es éveiben. A kastélyban sok az érdekes műtárgy és régiség. Festményei között képviselve van Mányoki, Wouverman, Pitoque, a Rembrand-iskola stb. Van itt egy egykorú Rákóczi-kép is. Sok értékes, régi bútor és egyéb régi műtárgy, továbbá körülbelül 2000 kötetes könyvtár és az érdekes családi levéltár egy része. A róm. kath. templom az 1764. évben épült. A községben Huszár Elemérnek gőzmalma is van. Ide tartoznak Huszárvölgy- és Száláska puszták.
Keszeg: Huszár Elemér kúriája.
