Kékkő.
Kékkő.
Kékkő. Hont vármegye határán, a Kürtös-patak mellett fekvő kisközség, körjegyzői székhely. Házainak száma 233, lakosaié 1341, a kik vegyesen magyarok és tótok, de mindannyian róm. kath. vallásúak. Postája helyben van és táviróállomása Balassagyarmat. Már a tatárjárás előtti korszakban fennállott. A XIII. század második felében Mikó fia Péter, honti főispán (1271–1277), a Balassák őse, építtette az itteni várat, melyről az 1290-ben kelt egyezséglevél is megemlékezik. Ez egyezség szerint a várat Dolyán, Zsély és Olvár helységekkel együtt, Péter főispán firokonai nyerik. Az egész középkoron át a Balassa család birtokában találjuk. A XVI. század második felében (1572) Balassa János, Hont és Zólyom vármegyék főispánja, bírta a várat. Musztafa basa, Balassa gyakori támadásait megtorlandó, 1576-ban Ali béget küldte Kékkő elfoglalására, de a várbeliek a török had közeledtére Divénybe menekültek és a vár kardcsapás nélkül került a törökök birtokába. 1593-ban Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf visszafoglalták ugyan a várat, de a kivonuló törökök a levegőbe röpítették. Az 1598. évi megyei adóösszeírásban Kékkőváraljának Balassa Zsigmond volt a földesura. II. Mátyás király a várat 1609-ben visszaadván a Balassáknak, Balassa Zsigmond 1609–1612 között 66nagy költséggel helyreállíttatta. A XVII. század második felében a vár újból elpusztult. 1658 október 6-án a helység országos és heti vásárok tartására nyert kiváltságokat. 1715-ben két magyar és hat tót háztartást vettek itt fel az összeírásba, de 1720-ban már nemes községként szerepel. A XVIII. század első felében báró Balassa Gábor a vár egy részét újra felépíttette. A XVIII. század második felében (1756–1807) a vár a grófi ág utolsó sarjáé: Balassa Ferenczé volt, a ki életének végszakát itt töltötte. Halála után az uradalmat báró Balassa Sándor cs. kir. kamarás örökölte. Jelenleg gróf Almássy Dénesné szül. gróf Károlyi Ella a vár és a község legnagyobb birtokosa. Érdekes a várban a várkápolna, melyet 1759-ben szenteltek fel. A várkastélyban sok érdekes látnivaló van. Remek régi bútorok, festmények, műtárgyak, metszetek. A könyvtár is gazdag és érdekes. A szépen gondozott várkert és a várbástyák terraszairól fenségesen szép kilátás nyílik a távol vidékre. A községbeli szép róm. kath. templom 1879-ben épült. 1866-ban a község nagy része leégett, 1873-ban pedig a kolera tizedelte meg a lakosságot. A balassagyarmati népbanknak a helységben fiókintézete van. A községhez tartoznak: Récska-puszta, továbbá Szrnajka, Ocsenáska, Ravnya. Majorföldek és Drjenovka tanyák.
Kékkő: A várkastély újabbkori része.
