Kálnógaráb.
Kálnógaráb.
Kálnógaráb. Az Ipoly balpartján fekszik. Kisközség 82 házzal és 492 tótajkú, evangélikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Kálnó. A XV század közepén (1435–51) a füleki várhoz tartozott. Az 1548. évi összeírásban két ilynemű helységet találunk: Alsó-Garábot, melynek földesura Szanday Osvát és Felső-Garábot, melynek ura Bebek Ferencz volt. A későbbi összeírásokban már nem fordúl elő. 1715-ben egy magyar és nyolcz tót, 1720-ban egy magyar és négy tót háztartását vették fel. A XVIII. században a Kálnói Ettre, majd 1848 előtt a Blaskovich család volt a földesura. Jelenleg Passuth Sámuel és özv. Jávorka Sándorné a nagyobb birtokosai. Az evangélikus templom, mely az itteni és a kálnói evangélikus egyház közös tulajdona, még a középkorból való s eredetileg csúcsíves ízlésben épült, de 1904-ben történt átalakítása alkalmával eredeti jellegét elveszítette. A községhez tartozik Felsőpetri-puszta és Pusztagaráb. Az utóbbi már az 1435–1451. években szerepel a füleki vár tartozékai között, utóbb Tót-Garáb néven is ismeretes volt.
