Kétbodony.
Kétbodony.
Kétbodony. A Lókos-patak völgyében fekvő kisközség, körjegyzőséggel. 102 házzal és 539, magyarosodó tót ajkú, túlnyomóan ág. ev. és kis részben róm. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Romhány. E község Nagy-, vagy máskép Alsó-Bodony helység és Puszta-, vagy másként Felső-Bodony egyesüléséből keletkezett. Eredetileg a Kartal nemzetség ősi birtoka volt. E nemzetség egyik sarja, I. Péter, a margitszigeti apáczákkal perben állott. IV. Béla király 1264-ben I. Pétert az apáczák birtokain elkövetett hatalmaskodások miatt összes javaitól s így Bodonytól is, megfosztotta. I. Péter e bajból csak úgy tudott szabadulni, hogy összes javait s így Bodonyt is, 1271-ben átadta az apáczáknak, a maga részére csupán az életfogytiglani haszonélvezetet kötvén ki. A XVI. század közepén már a hódoltsághoz tartozott. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban 22, az 1579-iki összeírásban pedig 18 adóköteles házzal szerepel. 1598-ban Bodonyi János volt a földesura. 1627-ben Balogh Mihály volt itt birtokos. Az 1715. évi összeírás szerint nemes község volt, két magyar, egy német és kilencz tót, és 1720-ban két magyar, 11 tót háztartással. 1740-ben a Vay család, 1770-ben Muslay Gábor és Bene Ádám volt a földesura. 1826-ban Alsó-Bodonyt ifj. Muslay Antal, Felső-Bodonyt pedig többekkel együtt Bibiti Horváth Gábor bírta. Újabban Muslay Etel férjezett Csernyus Allánné is birtokosa volt, de a birtok jelenleg Zsótér Zoltáné. Ezeken kívül még Kilián Ármin, báró Andreánszky István és Muslay Bertalanné örökösei a nagyobb birtokosai. Az itteni úrilakok közül Csernyus Allánnéét Muslay Sándor építtette; Hanzély Béla úrilakát pedig a Bibiti Horváthok, de a jelenlegi tulajdonos átalakíttatta. A házhoz nagyon szép, gondozott kert tartozik, két érdekes dombbal. Az egyiken most gazdasági épület áll, melynek helyén hajdan állítólag kolostor vagy templom volt. Környékén tényleg találtak faragott köveket és egy ugyancsak kőből faragott keresztelő medenczét. A másik domb mesterségesen hordottnak látszik és ezen gömbölyű alakú épület áll, mely állítólag török mecset maradványa volna. Thaly Kálmán szerint e dombról nézte végig II. Rákóczi Ferencz a romhányi ütközetet. A XIX. század közepén, 1866-ban itt is dühöngött a kolera. Az itteni evangélikus templom a XVIII. század végén épült. A községhez tartoznak: Csernyus- és Szalóka puszták.
