Éghajlat.
Éghajlat.
Czirkvenicza éghajlata a legenyhébbnek mondható nemcsak a magyar-horvát tengerparton, de még a Quarneroban is, a szigetek egyes védett öbleinek éghajlatát leszámítva. A bora természetesen itt sem kerülhető ki, de jóval gyöngébb, mint Fiuméban, a Buccari-öbölben, vagy különösen Zengben. Az a hely, a hol a fürdőintézet épült, a mögötte emelkedő hegy által eléggé meg van védve s ebben a tekintetben vetekedik Abbáziával. Meteorológiai megfigyelő állomás csak 1891. óta van rendszeresítve, azért a légmérsékletekre nézve csak néhány esztendő adatait bírjuk. Legmelegebb hónap a julius és augusztus, 24–25 C° középhőmérséklettel. Leghidegebb a január, melyben a legalacsonyabb hőfok mindazáltal eddig csak 4.2° volt, még pedig 1893-ban, ugyanakkor, midőn szokatlanúl erős tél uralkodott, sőt a Rivierán is kemény hideg és havazás járt. Az enyhe időjárás következtében Czirkveniczában a pálma, oleander és a többi tropikus növény baj nélkül telelhet a szabadban. Az évi közép hőmérsékletet tekintve, Czirkvenicza Nizza és Abbazia közt áll, az utóbbinál, a január hónapot leszámítva, melegebb.
Martinschizza.
(Saját felvételünk.)
A tengeri fürdő előnye Czirkveniczán a már említett fövény, a plage, melyhez foghatót az Adriában csak a velenczei Lidon találunk. E homoktorlaszt a Dubracsina patak rakta le évszázadok hordalékából. Az apály és dagály okozta hullámverés, minthogy e jelenség különben sem nagy az Adriai-tengerben, itt kevéssé érezhető, ellenben elég erős a tengernek Fiume felé való áramlása (óránkint egy tengeri mérföld), mely csöndes időben is mozgalmassá teszi a tengert. A tenger közepes hőfoka májusban 18°, juniusban 22.5°, juliusban 27.1°. Eső átlag 103 napon esik az esztendőben, a csapadék meghaladja az 1000 millimétert.
