Kirándulóhelyek.

Teljes szövegű keresés

343Kirándulóhelyek.
Czirkvenicza környéke bővelkedik vonzó kiránduló pontokban. A helység mögött alig tíz percznyire van a Kotor-hegy, egy magánosan emelkedő kúp, melyen az első templom romjai ma is láthatók. A hegyről szép kilátás nyílik a Vinodol-völgy felső részére. A Dubracsina partján a község által ültetett árnyas fasoron át husz perc alatt elérjük a Mária-forrást, melynek vizét 1890-ben levezették a völgybe, hogy a lakosságot friss ivóvízzel lássák el.

Buccari. – A Zrinyi-kastély.
(Eredeti rajz.)
Nem messze van Czirkveniczától a 380 méter magas Drenin-hegy (Gradina vrh), melynek oldalai szépen művelt kertekkel és házcsoportokkal már fejlettebb kulturát mutatnak. Innen úgyszólván végignézhetünk a Vinodol-völgy legnagyobb részén, a Karszton oly gyéren előforduló sűrű erdőkön, az egymás hátán sorakozó apró községek jól művelt kertjein és szőllein. Ezektől kapta a termékeny völgy a borvölgy (Vino-dol) nevet. Földerítő kép a szirttenger folytonos szürkeségében ez a zöld sziget, mely sűrű házcsoportjaival olyan, mintha nyaralótelep lenne. A hegy tetejéről szemünkbe ötlik hatalmas kastélyromjával a történelmileg nevezetes Bribir, a Frangepánok ősi fészke, elláthatunk Quarnero nagy részére, az isztriai hegyekre, valamint a Kapella-hegyláncz egyes magasabb kúpjaira.
A czirkveniczai kőhíd mögött balra a Dubracsina völgyén át a Vinodol-völgybe kerülve, a hol a patak északnak fordul, egy hegyfokon szintén a Frangepánok egyik várának romját pillantjuk meg. Nem messze a vártól egy más híd vezet át a Dubracsinán. Ez a bejárata a Vinodol-völgynek. Mindjárt mellette, jobbra-balra pompás tölgyerdő díszlik, mely a czirkveniczai fürdővendégek legkellemesebb kiránduló pontja, a hová nem rég egy villamos vasutat is terveztek, de létre még nem hozhatták. Innen háromnegyed órányira van Grizsane, a Vinodol főhelye, melynek temploma, kaszinója, több vendéglője s kitünő forrása van. Grizsanenak alközségeivel együtt 4100 lakosa van.

Czirkvenicza. – A Frangepán-kastély.
(Krapek Henrik felvétele.)
Czirkvenicza élénk összeköttetést tart fenn az átellenben levő Vegliaszigettel, nevezetesen a közeli Dobrignoval és Verbenicoval, a hová rendesen halászbárkában szoktak átmenni. A csatorna itt csak 5 kilométer széles, a tengeri út a dobrignói öböllel együtt mindössze csak 8 kilométer, Verbenicóba sem több 11 kilométernél; a többnyire csöndes tengeren tehát bárkán minden 344veszély nélkül s rövid idő alatt át lehet kelni. Nincs is az egész tengerparton annyi kis bárka, mint Czirkveniczában. A tengeri hatóság által megszámozott, úgynevezett élelmezési bárkák száma 153, holott az egész tengerparton mindössze 219 van; tehát két harmadrészük czirkveniczai lakosoké. A legénység száma 303. Ezenkivül van 20 halászbárka 142 főnyi legénységgel és 12 kispartjáratú hajó 127 tonnatartalommal, 31 legénynyel. A hajók összes száma 185, a legénységé 476; Fiumén kivül legtöbb az összes magyar kikötők között.
Hajóforgalma is legélénkebb valamennyi magyar kikötő közt, felülmulja Zenget is. Az évi hajóforgalom a tengerészeti hatóság legutóbbi kimutatása szerint volt:
 
Érkezett
Indult
Terhelve
Üresen
Terhelve
Üresen
Hajó
Tonna-
tartalom
Hajó
Tonna-
tartalom
Hajó
Tonna-
tartalom
Hajó
Tonna-
tartalom
Gőzös
897
52342
461
24112
779
44342
579
32112
Vitorlás
452
7887
7
90
19
273
443
7876
 
Mindössze érkezett 1817 hajó (1358 gőzös) 104,431 tonnatartalommal, indult 1820 hajó (1358 gőzös) 84,603 tonnatartalommal. Az üres gőzösök feltünő száma onnan van, mert a személyszállító hajók egy része terhet nem szállít.

Portoré. – A Frangepán-kastély.
(Jezsuita-kollegium.)
(Saját felvételünk.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem