Fürdő.
Fürdő.
A fürdőintézetet 1894-ben alapították, de mint fürdőhelynek már 1887 óta kezdett terjedni a neve. 1893 nyarán már három fogadója volt a helységnek, melyekhez járult a fürdőintézet előkelő berendezésü nagy „József főherczeg” szállója 110 szobával, a tengeri fürdő fölött emelkedő hegyoldalban. 342A fürdő és a szállóház közt, a parthoz közel van a fürdő-vendéglő pavillonja. A szállóhoz ujonan készült parkon át vezet a kigyós út, a helységgel pedig fasorral szegett út köti össze. A hajón érkezők rendesen a készen várakozó apró, ernyős bárkákon teszik meg a rövid ideig tartó kellemes útat.
Czirkveniczára, mint tengeri fürdőnek és klimatikus gyógyhelynek alkalmas helyre először Frischauf János gráczi egyetemi tanár hívta föl József főherczeg és a horvát kormány figyelmét. Előnyeit főleg József főherczeg méltatta, a ki a katonatiszti szanatoriumot alapította s tevékeny részt vett abban, hogy a fürdő létrejőjjön; felhivták rá a figyelmet még Chyzer Kornél, Preysz Kornél, Horváth Géza, Markusovszky Béla doktorok. A fürdőt 1894. junius 24-én adták át a közönségnek.
A fürdőnek előnye az a homokzátony, melyről a tengerpart ismertetését bevezető általános képben megemlékeztünk, mely tényleg az egyetlen pont a magyar-horvát tengerparton, hol a tengeri fürdés czéljára alkalmas, fövénytalajt, úgynevezett plaget találunk; mert máshol mindenütt mély és sziklás.
