Eszterházi vigasságok
Eszterházi vigasságok
Magyarországon királyi udvar hiányában a leggazdagabb főurak – így a már a 17. században fölemelkedett és ősrégi koholt családfával dicsekedő Esterházyak, vagy a frissen fölemelkedett és óriási vagyonú Grassalkovichok – igyekeztek maguknak a francia uralkodói, udvari eszményt mindinkább megközelítő palotát építeni (Eszterháza, ma Fertőd; Gödöllő). A palota természetesen nem csupán lakásra, hanem reprezentációra is szolgált: hozzátartozott a hangversenyterem, a képtár, a kincstár, a színház, a vadas- és botanikus kert, tűzijátékok rendezésére is alkalmas park remetelakkal és szökőkúttal, mesterséges barlanggal, szerelmi kápolnával, szobrokkal. Az erdélyi Gernyeszegen (románul Gornesti) még az a világlátott gróf Teleki József is rokokó ízlésű karikatúraszobrokkal népesítette be parkját, aki egyébként – útinaplója tanúbizonysága szerint – párizsi tartózkodása során konzervatív módon elzárkózott a rokokó szalonoktól és a felvilágosodott filozófiától.
Bessenyei György egy korai költeményében meg is örökítette azt az ünnepséget, amelyet Rohan herceg, bécsi francia nagykövet tiszteletére rendeztek:
Hertzeg Rohán e’ként béjut a’ kastélyba,
Mellynek vezettetik egy nagy szobájába,
Itt egy Játék’néző-piatz formáltatott,
Hol a’ sziv érezni gyengén taníttatott,
Negyedik Henriket vadászva Jádzották,
Francia Király vólt; ‘s most azért mutatták.
Mellynek vezettetik egy nagy szobájába,
Itt egy Játék’néző-piatz formáltatott,
Hol a’ sziv érezni gyengén taníttatott,
Negyedik Henriket vadászva Jádzották,
Francia Király vólt; ‘s most azért mutatták.
| (Eszterházi vigasságok) |
A rokokó udvarokban bemutatott pásztorjátékok, operák és egyéb színművek befolyásolták a környékből nagy számban meghívott nemesi közönséget; a művek hatására, az ízlés formálódását még jobban elősegítették a különböző szerzetesrendek, de elsősorban a jezsuiták iskoláiban bemutatott iskolai színjátékok is, amelyek tettek egy idő után engedményeket a rokokónak. (A 20. századig megfigyelhető, hogy bizonyos romantikus népszokásokban még a rokokó folklorizálódása is kimutatható.)
