Prózai írásai
Prózai írásai
Levelezésének számos részlete korabeli prózánk legjobb színvonalát jelzi. Erőteljes stílusának méltó keretet adott volna drámai kísérlete, A somogyi Kupa, mely sajnos töredékében maradt. Félbehagyta A religiók eredete és harmóniája c. tanulmányát is, mely bölcseleti igényességét tanúsítja már a tízes évek első felében. Esztétikusi korszakának első vitairata, az Észrevételek Kölcsey recensiójára, hitet tesz a romantika organikus-originális műszemlélete mellett. A versformákról szembeszáll a rímes-időmértékes vers kortársi offenzívájával: öncélú „fülmuzsika” helyett „lelki muzsikának” ítélvén a vershangzást. A kritikáról a kazinczyánus „kéregkritika” ellenében „a poézis messzehatásait” vizsgáló „belkritika” esztétikai, kultúrfilozófiai igényét fogalmazza meg. Verstani és ítészi elveit a Kritikai levelek és Bírálatok lapjain kísérli meg a gyakorlatban is alkalmazni. A korban egyedülálló magyar nyelvű művészetfilozófiai alapvetés székfoglalója, a Poétai harmonistica, mely Platón és a német neohumanizmus szellemében határolja el magát a romantika szélsőséges külsőségeitől, s fogalmazza meg egy mégiscsak romantikus alapeszméjű hellenizmus esztétikáját. A földesúri felelősségtudat sem hunyt ki a szép, igaz, nagy és jó „lélekképző” erejét hirdető esztétából: Széchenyi Hitelétől ösztönözve megírja ideális eszméit továbbfejtegető, de több reformkori gondolattal is egybecsendülő tanulmányát A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul.
Gondolkodói hagyatéka méltó a költőhöz. De európai viszonylatban nem idejétmúlt „görögözése” visszhangtalan maradt. Irodalmunk mást fogadott el Berzsenyiből, mint amit elmagányosodó pályája végén „a kultúra legerkölcsibb irányzatú intézőjének” tudva magát mindenekelőtt átadni óhajtott.
