Neoszentimentalizmus
Neoszentimentalizmus
A nők minden időszakban hálás fogyasztói voltak az érdekes történeteknek. C. McCullough regénye a Tövismadarak, ez a hatalmas reklámmal beharangozott mű, a maga nemében méltán tett szert kontinenseken átívelő sikerszériára. A cselekmény egy nemzet (az ausztrál) keletkezésének panorámaszerű mondáját mutatja meg. Az epikus családlegenda szereplői példaszerű emberi sorssal rendelkeznek, a történet egyik vonala kellemes, jómódú társasági élet közegében játszódik. A felszín mögött azonban tiltott szerelmek örvénylenek, s ez, a normától való eltérés kiegészül a női emancipáció kérdéskörével. A felsorolt összetevők más és más női korosztályt vesznek célba, így a lehető legszélesebbé válhat a potenciális olvasók tábora. Érdekes fejlemény, hogy a megnövekedett női öntudat következménye a romantikus történetek iránti felfokozott igény lett, melyek tematikájában új, siker által igazolt jelenségeket fedezhetünk fel: ezek az „érzéki”, a „gombpattintó” és az „édes-vad” történetek, melyek az erotika különböző aspektusait ragadják meg.
G. Lucas: Csillagok háborúja és D. F. Glut: A Birodalom visszavág c. könyvei egy nagy múltú műfaj paródiájaként hatnak. A fantasztikus irodalom kezdeteinél Lukianosz és Cyrano de Bergerac állnak, igazi nagyjai közé J. Verne és H. G. Wells tartoznak, korban közelebbi olvasmányaink pedig S. Lem és I. Asimov írásai. A felsoroltakkal ellentétben a fenti két szerző nem tekinti magával egyenrangúnak az olvasóját; szórakoztatás és naivitás konglomerátumából olyan alkotást hoznak létre, melyet az egész család fogyaszthat, korra és nemre való tekintet nélkül. Könnyű és akadálytalan a pozitív hősökkel való azonosulás, erősek az áthallások más gyermektörténetekkel, sőt, az „erő” és a „kard” körüli miszticizmus a kultuszhívő értelmiséget is megcélozza. A regény tudományos része semmitmondó, fantasztikuma érdektelen, elődök sémáit idéző. Tanulságos viszont a rájuk épülő üzlet kezdete. A Csillagok háborújának alapötlete 1971-ben készült el. Filmet forgattak belőle 1975-ben, de bemutatása előtt nagy reklámhadjáratot folytattak, majd a regényváltozat jelent meg előbb, 1976-ban. A filmet csak a következő évben mutatták be, s ezután meghódította a világot. Videóváltozata napjainkban már itthon is elérhető.
A férfias cselekvést ábrázoló regények sorában meg kell említeni J. Clavell művét, A sógunt. A történet érdekességét egyfelől a helyszín, a 16. századi Japán adja. A főhős, egy angol kalóz legénységével együtt a szigeten rekedt, ahol először alaposan megkínozták őket. Ezt túlélve azonban a hajdani tengeri rablóból kiváló szamuráj lett, aki teljes odaadással szolgált, és soha nem akart visszamenni Angliába.
Némiképp hasonló figurákkal találkozhatunk a háborús regények lapjain. A szerzők azonban itt felvállalják a valóságban megtörtént események újbóli elmondásának terhét is. Szerintük ugyanis a háborúk története sokféle hamisításnak van kitéve, ezért ők közreadják az átdolgozott, átírt és tökéletesen valódi történetet, a legjobban őrzött titkokkal. Műveik hitelességét számtalan dokumentum idézésével próbálják alátámasztani, miközben a technikai részletek precíz felsorolásával szakmai hozzáértésükre hoznak példákat. Felfogásukra mégis a primitív gyanakvás, a paranoid szemlélet jellemző, mely szerint mondjuk a nácizmus ma sem más, mint a szűnni nem akaró lidércnyomás. Végül figyelmük kiterjed természetesen a béke titkos történetére is. E témakör tárgyalt időszakbeli klasszikusai K. Follett opusza, A Tű a szénakazalban és F. Forsythé A Sakál napja.
