A rémisztés mesterei
A rémisztés mesterei
Befejezésül idézzük a katasztrófatörténetek sokszínű világából P. Benchley: A fehér cápa és R. Cook: Kóma c. remekeit. Mindkettő mögött ott állt a film a maga korlátlan lehetőségeivel, melyek új és új üzleti hullámokat indítottak el. Benchley könyve esetében a moziváltozat eltért a regénytől, bizonyos szálak kimaradtak belőle, hogy jobban fel lehessen erősíteni a titokzatosságot, a borzalmat és a tragédiákat. Az olvasmány feszültségét fokozza, ahogy szerzője a párhuzamos szerkesztésmódot felhasználta. Az ember környezetének siralmas állapota s az emiatt érzett bűntudat szembenáll a természet alkotásainak tökélye (a fehér cápa) iránt érzett áhítatos csodálattal. A valóságos ragadozó mellett jelen van a maffia is, mely igyekszik ellenőrzése alá vonni az egyik tengerparti városkát. A címszereplő ősi prédaéhsége megfeleltethető az egyik ember (a halbiológus) szexuális étvágyának. Fölfedezhetjük a férfias cselekedeteket az ember küzdelmében a titokzatos cápaveszély ellen. Hatásnövelő eszköz az is, ahogyan maga a történet egésze felidézi az olvasóban Moby Dicket és Hemingway könyvét, Az öreg halász és a tengert egyszerre.
Cook regénye viszont a sikerkönyvek egy másik tulajdonságát mutatja meg, azt tudniillik, hogy levezetnek bizonyos kollektív szorongásokat. A könyv arra a mélyen gyökerező ellenszenvre épít, amelyet oly sokan éreznek a kórházak és személyzetük iránt. A közhelyekre épülő rémregény alapkonfliktusa abban áll, hogy a Jefferson Intézet titkos, szigorúan őrzött részlegében a főhősnő egy olyan kórteremre bukkan, amelyben mesterségesen életben tartott, de már meggyilkolt agyú áldozatokat tárolnak. Ez a hely a szervbank, s az intézet üzletel a testrészekkel, csak azokat szolgálja ki, akik meg tudják azt fizetni, s ezirányú ténykedését természetesen senkinek sem kívánja tudomására hozni. A cselekmény titokzatossága azonban mintegy le is rántja a leplet a kórházak működésével kapcsolatos problémákról, amelyekkel előbb-utóbb bárki találkozhat. Ezek pedig a következők: a gyógyítás okozta betegségek gyakorisága, a szervátültetések etikai vonatkozásai, a halál törvényes meghatározása, a hanyag kezelések miatt indított perek s az ezeket követő, nagy összegű kártérítések, valamint az orvosi kezelés szinte kifizethetetlenül költséges volta. E közös élmény ugyanakkor azt sugallja, hogy a regényben történtek is bármikor, bárkivel megeshetnek, jobb hát félni és résen lenni.
