Szólások, a szókapcsolatok és mondatok frazeológiája
A nyelvtani vagy grammatikai frazeológia középpontjában a szókapcsolatok és mondatok frazeológiája áll. Közöttük beszélhetünk tárgyas igei (szót fogad, véget vet, beköti a fejét), határozós igei (szemére hány, hálát ad), rövidüléses igés (kimúlik e világból –> kimúlik, ej, mi a ménkő van itt –> ej mi, a kő), a névszói (vénasszonyok nyara, az anyja keservét), páros (hegyen-völgyön, Tornyát-Baranyát, szőni-fonni, nőttest nő, szárazon és vízen) kapcsolatokról.
Sok frazeológiai egységben elbizonytalanodunk a vonzatokkal – különösen akkor, ha régi szerzőket olvasunk: bízik valakiben/valakihez, gondot visel valakire/valakiről, végbe/véghez/végre visz, magába/magában foglal. Ezek az elbizonytalanodások nem tekinthetők egyértelműen nyelvhelyességi kérdésnek. A frazeológiai egységek a tárgyak valóságos vonatkozásaitól, konkrét jelentésektől eltávolodtak, az elvont fogalmaknak pedig nincsenek olyan éles, érzékszervekkel ellenőrizhető határai, mint a tárgyi valóságnak. Vannak azután a szólások grammatikai szerkezetében keresztező vonzatváltások (vegyülések) is: számot/számon kér, vásik/fáj a foga valamire.
A mondatok, illetve mondatrészletek frazeológiájában pedig a következő mondattípusokat találhatjuk meg: a) egyszerű mondatok: Nagyon ajánlom, Bocsásson meg; b) szervetlenül csatlakozó mondatok: ami azt illeti, mi mást tehetett volna, köztünk mondva, Isten látja lelkemet; c) igazi összetett mondatok: Megmondtam, és vége, Ott vagyunk, ahol a part szakad, Ha nem tévedek, akkor..., Folyjon ki a szemem, ha..., Kapsz egy olyat, hogy a mentők lepedőben visznek el; d) rövidülések: Üsse meg a mennykő –> üsse kő, Az Isten szerelmére kérlek –> Az Istenért.
Részlet O. Nagy Gábor Szólásgyűjteményéből
| kengyel | 658. Nyomítani kell a kengyelt = törekedni kell a szándék megvalósítására, utána kell járni a szóban forgó dolognak. (tál) |
| 659. Más a kengyel, más a lengyel = nem szabad a látszatra hasonlól dolgokat összetéveszteni egymással. (táj) |
| kenőcs | 660. (A) kenőcs mellett könnyű megpiszkosodni [megpiszkolódni] = a rossz társaság könnyen elront bárkit is. (rég) |
| kenyér | 661. Befogja [elkapja] (neki) a kenyér útját = torkon ragadja. (táj) Vö: zs2. |
| 662. Eltörik a kenyér botja = nagy ínség támad. (rég) |
| 663. Elválik a kenyér héjától = meghal. (táj) |
| 664. Ha ten volnál, meg a kenyér...! = meg sem tudnék lenni nélküled! (rég) Vö: k159! |
| 665. Kenyere nincs, s ebet tart = szegény létére is fölösleges dolgokra költ. (rég) |
| 666. Kenyere nincs, s karéjt akar metszeni [rég: Kenyere nem lévén kalácsra vágyódik] = noha a legszükségesebbekben is hiányt szenved, mégis válogatós. (táj) Vö: b593, k347, k681. |
| 667. Lesz még nekünk lágy kenyerünk = lesz még nekünk jó sorunk. (rég) Vö: sz1184! |
