A frazeológiai egységek, a frazémák típusai
A frazeológiai egységek, a frazémák típusai
Éppen a frazeológia egységes változatossága okozza, hogy az egész frazeológiát rendszerbe foglalni nagyon nehéz. A nyelvtudományi szakirodalom a változatos anyagnak következő kategóriáit szokta megkülönböztetni: 1. Szókapcsolat jellegű szólások: a) egyszerű szólás: nincs benne sem mellékmondati rész, sem pedig azonos mondatrészek ismétlődéséből adódó tagoltság: adja a bankot, kötélnek áll, anyámasszony katonája; b) összetett szólás: párhuzamos felépítésű, kéttagú szólás és mint vagy akár szóval alakult kéttagú szóláshasonlat: le is út, fel is út; vagy megszokik, vagy megszökik; világos, mint a vakablak; úgy bánnak vele, mint a hímes tojással. 2. Mondatjellegű szólások: a) indulatszó-szerűek: pl. Eljáratom veled a kállai kettőst!, Nem oda Buda!, Hátrább az agarakkal; b) kérdésre adott válaszok: Hogy vagy? – Mint szegény ember gazdag városban. Két lábon, mint a lúd, Mint a szösz, fonatlan...; c) kitérő válaszok: Hogy a rák a vetésre ne menjen, Mert a kislúd nem szőrös, Megyek Kukutyinba, zabot hegyezni, Ha öreganyámnak áramszedője lett volna, most én lennék a villamos; d) egyes számú, idézetszerű szólások: Eszem, iszom, jól élek, senkivel sem cserélek, Ígértem neki Pestet, Budát, köszönje meg, ha látja Szentendre tornyát, Fogjuk meg és vigyétek.
Míg a szólások a beszéd nyelvi-stilisztikai eszközei, a közmondások gondolatokat is kifejeznek. A közmondások eredeti vagy átvitt értelemben használt, valamilyen általános érvényű megfigyelést, életigazságot tartalmazó mondatok, amelyek szervesen beépülnek a szövegbe. Idézetszerűen használjuk őket: „Azt mondották a régiek, hogy...”, „Régi mondás az, hogy...”, „Úgy tartják...” A közmondás elnevezései: szép mondás, igen helyös mondás, közönséges mondás, köz beszéd, közmondás, régi közmondás, példabeszéd, magyar mondja közpéldában stb.
A szólás és a közmondás között olykor nehéz határvonalat húzni. A különbség az, hogy a szólás valamely fogalom helyettesítője, a közmondás viszont már ítélet: Úgy fél tőle, mint a tűztől (szólás) – Égett gyerek fél a tűztől (közmondás); Könnyű Katát táncba vinni (szólás is, közmondás is).
A legmodernebb frazeológiai felsorolás
A három fő műfaji csoporton belül további – eddig szóra sem érdemesített alcsoportok: 1. a proverbiumok előzményei (szókép, képes kifejezés, hasonlat, szóláshasonlat, egyéb összetett szavak, frázisok), 2. a valódi proverbiumok: a) voltaképpeni szólások (közöttük regulák, csúfolók), b) közmondások (maximák, szentenciák), c) konvencionális kifejezések (proverbiális frázisok), d) szállóige, 3. az epikus proverbiumok: a) szólásidézet (Azt mondta az öreg Kis, ne csak együnk igyunk is, Ez a hét is jól kezdődik, mondta a cigány, amikor akasztani vitték), b) szólásszerű összehasonlítás, c) átmeneti formák. És felsorolásszerűen – a proverbiumtól alig megkülönböztethetően – találunk ilyesféléket: jelszó (szállóige-szerű), rigmus (táncszó, táncréja), kikiáltás, sztereotip udvariassági formulák (köszöntés, jókívánság), káromkodás, felirat stb.
(Voigt Vilmos: A magyar folklór)
A három fő műfaji csoporton belül további – eddig szóra sem érdemesített alcsoportok: 1. a proverbiumok előzményei (szókép, képes kifejezés, hasonlat, szóláshasonlat, egyéb összetett szavak, frázisok), 2. a valódi proverbiumok: a) voltaképpeni szólások (közöttük regulák, csúfolók), b) közmondások (maximák, szentenciák), c) konvencionális kifejezések (proverbiális frázisok), d) szállóige, 3. az epikus proverbiumok: a) szólásidézet (Azt mondta az öreg Kis, ne csak együnk igyunk is, Ez a hét is jól kezdődik, mondta a cigány, amikor akasztani vitték), b) szólásszerű összehasonlítás, c) átmeneti formák. És felsorolásszerűen – a proverbiumtól alig megkülönböztethetően – találunk ilyesféléket: jelszó (szállóige-szerű), rigmus (táncszó, táncréja), kikiáltás, sztereotip udvariassági formulák (köszöntés, jókívánság), káromkodás, felirat stb.
(Voigt Vilmos: A magyar folklór)
Legújabb könyv a magyar történeti parömiológiáról
