A szövegtípusok
A szövegtípusok
A beszélők és a hallgatók általában felismerik azt a típust, amelybe az éppen elhangzó vagy olvasott szöveg tartozik. A szövegtípust a következő jegyek jellemzik: szóbeli vagy írásbeli; monologikus vagy dialogikus; tervezett vagy spontán; a beszédtárs jelen van vagy nincsen jelen. A szövegtípust tovább alakítja a szöveg funkciója, valamint az a kommunikációs színtér és közösségi hagyomány, amiben megvalósul egy szöveg. Eszerint az írásos szövegtípusok jelentős része monologikus, tervezett és a beszédtárs nincsen jelen (ilyenek az irodalmi műfajok, a hivatalos iratok, a sajtó szövegtípusai). A beszélt szövegtípusok egy része monologikus (ilyen például az előadás, a szónoki beszéd), s ezek tervezettek, a beszédtárs(ak) pedig általában jelen vannak. Más beszélt szövegtípusok dialogikusak, inkább spontának és a beszédtársak jelen vannak (ilyen például a vita, a beszélgetés). Kommunikációs színtér szerint beszélhetünk a mindennapi élet, az intézmények (az iskola, a parlament, a kórház), a sajtó, a tudomány, az egyház, az irodalom szövegtípusairól.
