A MONDATEGÉSZ (Deme László)
A MONDATEGÉSZ
(Deme László)
(Deme László)
Mondategésznek nevezzük azt a funkcionális, azaz kommunikációs egységet, amely a beszédfolyamatot, illetőleg a beszédkapcsolatot egy teljes, lezárt mozzanatnyival viszi előbbre.
A mondategész egységnyi metszet a szövegben; annak alulról nézve megszerkesztett, fölülről nézve beszerkesztett része.
Mondategész az egyszerű mondat; de mondategész a legbonyolultabb összetett mondat is. Ha egyetlen mondategységnyi, az a közlemény (a szöveg) felső szintjén áll; ha több mondategységnyi, azok legalább egyikének a szöveg szintjén kell állnia. Például: Részlet egy levélből: Kellemes a szálláshelyem. Jól érzem magam benne. De azért igyekszem mihamarabb végezni a kapott feladattal. A három (egy-egy mondategységből álló) mondategész a szöveg szintjén viszi tovább és tovább a közleményt. – Ugyanez a három mondategység jelenik meg a szöveg felső szintjén ebben a (teljesebb) formában is: Kellemes a szálláshelyem. Bár távol vagyok a megszokott környezetemtől, s persze hiányzik a család is, jól érzem magam benne, mert minden kényelmet biztosítottak arra az időre, amit itt kell töltenem. De azért igyekszem minél hamarabb végezni a kapott feladattal, hogy újból otthon lehessek, ahol mégiscsak legjobb élnem.
A több mondategységből álló mondategészben (az összetett mondatban) a felső szinten álló mondategységek (tagmondatok) a kommunikáció folytonosságát (a szövegnek szövegszerűségét) biztosítják; a hozzájuk kapcsolódó szövegszint alattiak az információt bővítik.
Közel kétszáz évvel ezelőtt, Kolozsvárt kiadott magyar nyelvtankönyv
A mondategész szerkezeti jellemzői
A mellérendelés fajtái
Az alárendelés fajtái
A mellékmondatok fajtái
Néhány szerkezeti képlet
