Búcsúk, kegyhelyek, szent helyek

Teljes szövegű keresés

Búcsúk, kegyhelyek, szent helyek
Máriapócs, Andocs vagy Máriaremete a maguk zarándoklataival és búcsúival a hazai hitélet nevezetes színterei. Debrecen öregtemploma a kálvinista kegyesség otthona, Gül Baba türbéjét pedig muszlim zarándokok keresik fel. Templomainkban sok oltárkép, szobor és ünnep hordozza a maga jámbor legendáját. Szent idők és helyek: szervesen tartoznak hozzá egyházaink és kultúránk hétköznapjaihoz és ünnepeihez. Jelenünk is teremt ilyen alkalmakat; Nagymaros évenkénti kisközösségi találkozója már egy új lelkiség szülötte.

A szentkúti kápolna, Csatka
Az ősegyházban a vétkek vagy azok egy részének jóvátételi cselekedetek ellenében való elengedéseként született meg a búcsú. Később az egyház Krisztus, Szűz Mária és a szentek érdemeire való tekintettel engedélyezett búcsút, annak elnyerését pedig e közbenjárók kegyhelyeinek felkereséséhez kötötte; e patrónus templomának, az abban elhelyezett, csodás hatású kegyképnek vagy kegyszobornak zarándokként való felkeresése az egyház által engedélyezett búcsúnapokon a hívő nép számára bűnbocsánatot, de sokszor csodálatos imameghallgatásokat, gyógyulásokat is hozott.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT